Stressz átélésekor nem ritka, hogy valaki nehezen tud koncentrálni és könnyen felejt. Az elhúzódó stressz azonban rosszabb hatással lehet az agyra. Egy nemrégiben készült tanulmány még azt is megállapította, hogy a stressz megváltoztathatja az agy alakját, és megzavarhatja annak működését.
A stressz és az agyforma közötti kapcsolat
A stressz láncreakciót vált ki az agyban. Stressz alatt a szervezet több kortizolt termel. Ez a hormon szabályozza az anyagcserét, a vércukorszintet, a vérnyomást és számos egyéb, a stresszre adott válaszhoz kapcsolódó funkciót.
A túl magas kortizolszint káros az agyra. Ez a hormon megzavarhatja a sejtek közötti jelátvitelt, elpusztíthatja az agysejteket, és összezsugoríthatja az agy prefrontális kéregnek nevezett területét. Ez egy olyan terület, amely szerepet játszik a memóriában és a tanulásban.
A hosszan tartó stressz növelheti az amygdala méretét is, az agy azon részét, amely szabályozza az érzelmi válaszokat és szabályozza az agresszív viselkedést. Az amygdala megnagyobbodása az agyat érzékenyebbé teszi a stresszre.
Ezekkel az eredményekkel összhangban a Louisiana State University (USA) kutatóinak egy csoportja megállapította, hogy a stressz megváltoztathatja bizonyos agysejtek alakját. Ezt a tanulmányt állatmodelleken végezték, és most publikálták Journal of Neuroscience .
A tanulmányban egyetlen stresszor volt képes megváltoztatni az asztrocita sejtek alakját az agyban. Az asztrociták olyan sejtek, amelyek megtisztítják az agyban megmaradt vegyi anyagokat, miután jelek továbbítására használják őket.
A normál asztrocitáknak sok ága van más agysejtekhez. Ennek az ágnak az a feladata, hogy segítse a jelek átvitelét a sejtek között. Azonban a stressz hatására az asztrocita ágsejtek összezsugorodnak, így az agysejtek nem tudnak úgy küldeni jeleket, ahogy kellene.
Emellett találtak valami mást is, ami zavarja az agysejtek közötti kommunikációt. A stressz kezelése során a szervezet noradrenalin hormont termel. Erről a hormonról kiderült, hogy gátolja a GluA1 nevű speciális fehérje termelődését az agyban.
A GluA1 egy fontos fehérje, amely szükséges a jelátvitelhez az agyban. GluA1 nélkül az agysejtek nem tudnak kommunikálni az asztrocitákkal. A GluA1 hiánya szintén növeli az Alzheimer-kór és számos pszichiátriai probléma kockázatát.
Visszatérhet a stressz által érintett agy normális működéséhez?
Az agynak van egy neuroplaszticitásnak nevezett képessége. Ez a képesség lehetővé teszi az agy számára, hogy rekonstruálja a korábban megzavart idegpályákat. Az agy arra is képes, hogy felépüljön a sérülések vagy betegségek hatásaiból, így működése visszaáll a normális kerékvágásba.
A hosszan tartó stressz valóban megváltoztathatja az agy alakját és szerkezetét. Az általa okozott kár akár elég nagynak mondható. Ezek a változások azonban általában nem állandóak, és az agy még mindig visszafordíthatja őket.
A gyógyulás időtartamát minden bizonnyal több tényező is befolyásolja, különösen az életkor. A fiatal felnőtt agy általában gyorsabban helyreáll. Eközben a középkorúak és idősek hosszabb ideig tartanak, amíg helyreállítják agyuk idegpályáit.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősek ne kaphatnák meg ugyanazokat az előnyöket. Vannak olyan lépések, amelyeket megtehet az agy neuroplaszticitásának növelésére és a stressz hatásának csökkentésére. Itt van néhány közülük.
1. Aktív mozgás
A napi legalább 10 perces fizikai aktivitás beindítja az endorfintermelést. Ez a hormon boldogságérzetet okoz és fokozza hangulat és a koncentráció. Nem csak a test, az agy is munkára késztet, ha aktívan sportol.
2. Egyél kiegyensúlyozott, tápláló étrendet
Az agynak energiára és tápanyagokra van szüksége az optimális működéshez. Ezeket az igényeket elégítse ki összetett szénhidrátforrások, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcsök és zöldségek, valamint az agy számára jótékony élelmiszerek fogyasztásával.
3. Aludj eleget
Az agy az a szerv, amely a legtöbbet dolgozik, és az alvás jó alkalom a pihenésre. Ezenkívül az alváshiány növelheti a kortizol termelését is. Pihenési szükségleteit napi 7-8 órás alvással elégítse ki.
4. Kezelje a stresszt
A stressz elkerülhetetlen. A stresszt azonban kezelheti úgy, hogy az ne változtassa meg az agy alakját, és ne okozzon más károsodást. A stressz kezelésére gyakran használt módszerek közé tartozik a meditáció, a légzési technikák vagy a pihenés.
5. Szocializálódjon a barátokkal
A társas interakciók növelik a boldogságot kiváltó hormonokat és csökkentik a kortizolszintet. Amikor szocializálódsz, kommunikálsz, gondolkodsz és tanulsz is. Mindez hasznos a stresszből felépülő agy számára.
A stressz természetes dolog az életben. A stressz hasznos az éberség növelésére, hogy éber legyen a stresszes helyzetekkel szemben. A stressz idején bekövetkező változások még termelékenyebbé is tehetik.
Az új stressz akkor válik problémává, ha folyamatosan megjelenik, és megváltoztatja a test alakját vagy működését, beleértve azt is, ami az agyban történik. Ahol csak lehetséges, próbálja meg kezelni a stresszt, miközben aktív, tápláló ételeket eszik és társasági életet él.
