Hypercapnia: tünetek, okok és kezelés •

A szén-dioxid jelenléte a vérben a stabil vérsavszint fenntartását szolgálja, és segíti a légzési folyamatokat. Bár előnyös, a szén-dioxid szintjének a normál határokon belül kell maradnia. A szén-dioxid túlzott szintje a vérben egészségügyi problémákat okozhat, amelyek közül az egyik a hypercapnia.

A hypercapnia definíciója

A hypercapnia vagy légzési elégtelenség olyan állapot, amikor a szervezet véráramában túl sok szén-dioxid van. Ez az állapot más néven hiperkarbia.

A hypercapnia a hipoventiláció eredményeként jelentkezik, ez egy olyan rendellenesség, amikor egy személy túl rövid vagy túl sokáig lélegzik, ami megnehezíti a tüdő oxigénellátását.

A hypercapnia nem betegség, hanem tünet, amely a légúti betegség következtében jelentkezik. A hypercapnia bizonyos ideg- és izombetegségek szövődményeként is előfordulhat.

Mennyire gyakori ez az állapot?

Bárkinél kialakulhat hypercapnia, különösen akkor, ha krónikus tüdőbetegsége van, mint például a COPD, a bronchiectasis és az emphysema. Légzési elégtelenség is előfordulhat mellkassérülteknél.

Ez az állapot azonban leküzdhető a kockázati tényezők csökkentésével vagy olyan dolgok csökkentésével, amelyek súlyosbíthatják a betegség tüneteit.

A hypercapnia tünetei

A hypercapnia következtében fellépő tünetek lehetnek enyhe vagy súlyosabb tünetek. Enyhe tünetek esetén a szervezet még javítani tudja a tüneteket a szén-dioxid és az oxigén szintjének egyensúlyba hozásával. Az alábbiakban a hypercapnia enyhe tüneteit mutatjuk be.

  • Vöröses bőr
  • Lassú
  • Koncentrálási nehézség
  • Gyakran álmos, még akkor is, ha eleget pihen
  • Szédülő
  • Légszomj tevékenység közben
  • Undorító
  • Gag
  • Fáradtság

Ha az állapot súlyosabb, akkor a felmerülő tünetek súlyosabbak és veszélyesebbek. Az enyhe hypercapniával ellentétben a szervezet nem tud gyorsan leküzdeni a tüneteket, és a következő tüneteket okozza.

  • Palpitáció vagy szabálytalan szívverés
  • Rendellenes izomrángások
  • hiperventiláció és hipoventiláció,
  • Roham
  • Aggodalom
  • Zavar
  • Üldözési mánia
  • Depresszió
  • Elájul

Azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében asztma vagy COPD szerepel, gyakran súlyosbodnak (Fáklyák) vagy a fő panaszként megjelenő tünetek súlyosbodását.

Mikor kell orvoshoz mennem?

Forduljon orvoshoz, ha tünetei több napig is fennállnak. Azok, akik más légúti betegségben szenvednek, vagy súlyos tüneteket éreznek, azonnal forduljanak orvoshoz.

Mivel a hypercapnia gyakoribb bizonyos betegségek tüneteként, lehetséges, hogy más tünetekről nem tettek említést. Ha aggódik ezek miatt a tünetek miatt, ne habozzon ellenőriztetni magát, hogy gyorsabban megkaphassa a kezelést.

A hypercapnia okai

A szén-dioxid a szervezet energiatermelésének melléktermékeként keletkező gáz. Ez a gáz bejut a véráramba és a tüdőbe, hogy az orron és a szájon keresztül kilélegezzen.

A szervezet minden nap egyensúlyba hozza a szén-dioxid mennyiségét a vérben. Amikor a szén-dioxid szint megemelkedik, az agy speciális receptorai érzékelik a vérszint emelkedését. Ezek a receptorok ezután üzeneteket küldenek a tüdőnek, hogy mélyebben vagy gyorsabban lélegezzenek, amíg a szén-dioxid szintje vissza nem tér a normál értékre.

Az egészséges emberek ritkán tapasztalnak jelentős hypercapniát. Ha azonban ez a folyamat mindaddig problémákat okoz, amíg tüneteket nem okoz, előfordulhat, hogy egészségügyi probléma áll a hypercapnia hátterében.

Ezek az egészségügyi problémák a következő állapotokat foglalhatják magukban.

a. Betegségek a tüdőben

A hypercapnia leggyakoribb oka a tüdőbetegség. A tüdőbetegség megzavarhatja a szén-dioxid terjedését.

A sérült tüdő a szellőzés inkompatibilitásának nevezett állapotot okozhat. Ebben az állapotban a vér vagy a levegő áramlása a tüdőben blokkolva van.

Néhány betegség közé tartozik a COPD, az emfizéma, a tüdőfibrózis betegség, a bronchiectasis és a cisztás fibrózis.

b. Hipoventilláció

A hipoventiláció olyan légzési rendellenesség, amelyben a légzés túl lassú, ezért csak kis mennyiségű oxigént lélegeznek be, és szén-dioxid halmozódik fel a szervezetben.

Ez az állapot gyakran olyan szereket tartalmazó gyógyszerek hatásából ered, mint az opioidok, benzodiazepinek vagy nyugtató altatók.

c. Légző maszk

A műtét során fellépő maszkos újralégzés szintén hiperkapniát válthat ki. A hibás légzőcsövek vagy a nem megfelelő légáramlás a szén-dioxid növekedését okozhatja.

Amikor ez megtörténik, a páciens oxigén belélegzése helyett szén-dioxidot lélegzik vissza a szervezetbe.

d. Fokozott szén-dioxid termelés a szervezetben

Bizonyos körülmények között a szervezet a szokásosnál több szén-dioxidot tud termelni. Ezt betegségek, fertőzések és súlyos traumák befolyásolják, amelyek változásokat okoznak a szervezet anyagcseréjében.

A túlzott szén-dioxid-termelést kiváltó állapotok közé tartozik a láz, a pajzsmirigyvihar és a rosszindulatú hipertermia, amely súlyos reakció bizonyos érzéstelenítők használatából ered.

e. izomgyengeség

Az izmokat gyengítő betegségek, például az amiotrófiás laterális szklerózis (ALS) és az izomdisztrófia megnehezíthetik a betegek légzését, ami a vér szén-dioxid-szintjének növekedéséhez vezet.

A hypercapnia diagnózisa

A diagnózis valójában a hypercapnia megjelenésének alapbetegségének meghatározására irányul.

Kezdetben az orvos fizikális vizsgálatot végez sztetoszkóp segítségével, hogy meghatározza a mellkas állapotát. Ezután az orvos megkérdezi a tüneteit és a kórtörténetét is.

Ha fennáll a hypercapnia lehetősége, az orvos további vizsgálatokra utalja Önt, például vérminta vételére és légzésének vizsgálatára. Vérvizsgálatokat végeznek a vér oxigén- és szén-dioxid szintjének megállapítására, és megbizonyosodnak arról, hogy az oxigénnyomás normális.

A légzés tesztelésére az orvosok általában spirometriát használnak. Ebben az eljárásban meg kell kérni, hogy lélegezzen erősen a csőbe. A mellékelt spirométer méri, hogy mennyi levegő van a tüdejében, és milyen nehezen tud lélegezni.

Egyéb módszerek közé tartozik a mellkasröntgen és a CT-vizsgálat. A mellkas röntgenfelvételei segíthetnek az orvosoknak a tüdőproblémák azonosításában. Ha az eredmények nem egyértelműek, CR-vizsgálatot végeznek, hogy részletesebb képet kapjanak a tüdőről.

Hogyan kezeljük a hypercapniát

A hypercapnia kezelését természetesen az azt okozó betegséghez kell igazítani. Általában az orvosok azt is tanácsolják, hogy hagyja abba a dohányzást, vagy korlátozza a füstnek és vegyszereknek való kitettségét.

Ha a tünetek súlyosak, a megfelelő légzéshez légzőkészülékre, például lélegeztetőgépre lehet szüksége.

A legnépszerűbb szellőztetési lehetőségek a non-invazív lélegeztetés, mint például: Kétszintű pozitív légúti nyomás (BiPAP) és Folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP). Ebben az eljárásban egyszerűen lélegezhet egy nyomástartó géphez és oxigénhez csatlakoztatott maszkkal.

Létezik invazív lélegeztetés is, például gépi lélegeztetés. Általában ezt a lélegeztetést olyan súlyosan beteg betegeknek adják, akik nem eszméleténél vannak. A mechanikus lélegeztetés magában foglalja az intubálást, amely egy cső behelyezése a légutakba a szájon keresztül, hogy segítse a beteg légzését.

Néha az orvosok olyan gyógyszereket is adnak, mint a hörgőtágítók, amelyek segítik a légúti izmok működését, kortikoszteroidokat a légúti gyulladás csökkentésére, és antibiotikumokat, ha légúti fertőzések, például tüdőgyulladás miatt hypercapnia lép fel.

Új műtéti eljárásra lesz szükség, ha a tüdőkárosodás gyógyszerekkel vagy más eljárásokkal nem kezelhető. A műtét magában foglalhatja a sérült tüdő térfogatának csökkentését vagy transzplantációt szervdonor tüdőszövetének cseréjével.

A kezelés típusa az egyes betegek állapotához igazodik. Ha kétségei vannak, vagy egy bizonyos eljáráson szeretne részt venni, először konzultáljon orvosával annak biztonsága érdekében.

[cikk-reflektorfény]

Legutóbbi hozzászólások

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found