Ha a stroke tüneteit észleli, azonnal meg kell győződnie egészségi állapotáról orvosi rendelőben vagy kórházban. Számos módszer és teszt létezik, amelyeket orvosa végez az egészségügyi problémájának diagnosztizálására. Milyen vizsgálatokat fog végezni az orvos a stroke diagnózisához? Tekintse meg a következő magyarázatot.
A stroke diagnosztizálására szolgáló orvosi vizsgálatok széles választéka
Az alábbiakban felsorolunk néhány egészségügyi tesztet, amelyek segíthetnek az orvosoknak a stroke diagnosztizálásában, beleértve:
1. Fizikális vizsgálat
A további diagnózis felállítása előtt az első lépés, amelyet az orvosok általában megtesznek, az egyszerű vizsgálatok elvégzése, mint például a pulzusszám meghallgatása és a beteg vérnyomásának ellenőrzése.
Ezen túlmenően, a betegeket felkérhetik neurológiai vizsgálatok elvégzésére annak megállapítására, hogy fennáll-e az idegrendszert megtámadó szélütés lehetősége.
2. Vérvizsgálat
Számos vérvizsgálatra lehet szükség a stroke diagnosztizálásához. Beleértve az olyan vérvizsgálatokat, amelyek a vérrögök és a vércukorszint ellenőrzésére szolgálnak, valamint a vér ellenőrzésére, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a beteg fertőzést tapasztalt.
3. Agyvizsgálat
Bár a stroke-betegek által tapasztalt fizikai tünetek nagyon nyilvánvalóak, az orvosok általában még mindig agyi szkennelésen esnek át, amely segíthet meghatározni a következőket:
- Hogy a stroke okozta-e az artériák elzáródását, így a betegnek ischaemiás stroke-ja, vagy érrepedése vagy vérzéses stroke-ja van.
- Határozza meg, hogy az agy melyik része érintett.
- Határozza meg az átélt stroke súlyosságát.
A stroke gyanúja esetén legalább 1 órával a kórházba érkezés után agyi vizsgálatot kell végezni. Mivel a stroke korai diagnosztizálása nagyon fontos, különösen a következők esetében:
- Sztrók elleni gyógyszerek alkalmazása a vérrögök feloldására, vagy véralvadásgátló kezelés.
- Antikoaguláns kezelésben részesültek.
- Alacsony a tudatosság.
A stroke diagnózisához kétféle agyvizsgálat végezhető el:
CT vizsgálat
A CT-vizsgálatot röntgenfelvételek sorozatával végzik, hogy tiszta és részletes képeket készítsenek a páciens agyáról. A CT-vizsgálatok kimutathatják az agyvérzés, az ischaemiás stroke, a daganatok és számos egyéb egészségügyi állapot jelenlétét.
Orvosa festéket is befecskendezhet a véráramba, hogy jobb képet kapjon a nyakában és az agyában lévő erekről.
Ha a páciensről azt gondolják, hogy agyvérzése van, a CT-vizsgálat megmutathatja az orvosnak, hogy milyen típusú stroke-ja van. Valójában a CT-vizsgálatokat gyorsabbnak tekintik, mint az MRI-t, hogy segítsenek a betegeknek a lehető leghamarabb hatékony kezelésben részesülni.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
Az MRI-t általában rádióhullámokkal és erős mágnesekkel végzik, hogy tiszta és részletes képeket készítsenek a páciens agyáról. Ezzel a módszerrel kimutatható az ischaemiás stroke és agyvérzés által károsodott agyszövet.
Általában ezt a módszert olyan betegeknél végzik el, akiknél különféle tünetek jelentkeznek, így a károsodás helye még nem ismert. Ezt a módszert olyan betegeken is elvégzik, akik nemrég gyógyultak meg átmeneti ischaemiás roham (TIA) vagy kisebb agyvérzés.
Ez a teszt az agyszövetet is részletesebb képekkel mutatja, és könnyebben kimutathatóvá válik azok a helyek, amelyek általában nem lennének láthatóak.
Az orvos színes folyadékot fecskendezhet a vénába, hogy lássa az artériákat és vénákat, és megmagyarázza a vér áramlását a szervezetben.
4. Nyeléspróba
A nyelési tesztek szintén fontosak a stroke diagnózisában. Különösen azoknál a betegeknél, akiknek nyelési képessége gyakran érintett a stroke után.
Ha a stroke-os betegek nem tudnak megfelelően nyelni, fennáll annak a veszélye, hogy nem megfelelő étel és ital kerül a légutakba, ami mellkasi fertőzéseket, például tüdőgyulladást válthat ki.
Ez a teszt nagyon egyszerűen történik. A pácienst megkérik, hogy egy teáskanál segítségével igya meg az adott vizet. Ha a beteg fulladás vagy köhögés nélkül tud nyelni, megkérjük, hogy igyon a pohárból, és ürítse ki a tartalmának felét.
Nyelési nehézségek esetén a stroke-os beteget logopédushoz irányítják további diagnózis céljából.
Általában a betegeknek tilos a szokásos módon enni és inni, amíg először nem találkoznak terapeutával. Ebben az állapotban a betegnek azt tanácsolják, hogy olyan folyadékot és tápanyagot fogyasszon, amelyet intravénásán vagy az orron keresztül a gyomorba helyezett csövön keresztül adnak be.
5. Carotis ultrahang
A stroke diagnosztizálására szolgáló teszt során a hanghullámok világos képet adnak a páciens nyakában lévő nyaki artéria belsejéről. Ez a teszt kimutathatja a plakk felhalmozódását és a véráramlást a nyaki artériákban.
Ezenkívül ez a teszt segíthet az orvosoknak abban is, hogy megállapítsák, nincs-e elzáródás vagy szűkület a nyakban és az agyba vezető artériákban. Ez a teszt általában 48 óráig vagy körülbelül két napig tart.
6. Agyi angiogram
Más típusú tesztekhez képest az agyi angiogram ritka teszt a stroke diagnosztizálására. Általában a vizsgálat során az orvos egy kis, rugalmas csövet (katétert) helyez be a belső combon keresztül, és az aortába, valamint a nyaki vagy csigolya artériákba irányítja.
Ezután az orvos festéket fecskendez a vénába, hogy láthatóvá tegye a röntgen alatt. Ez az eljárás részletes képet ad a páciens agyában és nyakában lévő artériákról.
7. Echokardiográfia
Az echokardiogram vagy szívvisszhang, amelyet általában szívbetegségek kimutatására használnak, szintén használható a stroke diagnosztizálására. Ez az eszköz tiszta képet mutat a páciens szívéről, így az orvosok ellenőrizhetik a szív-egészségügyi problémákat, amelyek összefüggésben lehetnek a páciens stroke-jával.
Ezen túlmenően, az echokardiogram képes megtalálni a szívben lévő vérrögök forrását is, amely a szívből az agyba kerülhet, ami a betegnek szélütést okozhat.
Általában ezt a módszert ultrahangszondával hajtják végre, amelyet a páciens mellkasára helyeznek. Az Országos Egészségügyi Szolgálat szerint azonban ennek a módszernek más alternatívái is vannak, mégpedig transzoesophagealis echokardiográfia (TOE), ami néha megtörténik.
A TOE során ultrahangot vezetnek be a torkába, de a pácienst először elnyugtatják. Ezzel a módszerrel az eszköz közvetlenül a szív mögött lesz, így tiszta képet tud készíteni az erekben kialakuló vérrögökről és a páciens szívének egyéb kóros állapotairól.
A stroke különböző diagnosztikai módszerei közül az orvos határozza meg a megfelelő stroke-diagnosztikai módszert az általános egészségi állapotnak megfelelően. A megjelenő kezdeti tünetek szintén meghatározóak lehetnek ennek a diagnosztikai módszernek a megválasztásában.
Ha Ön vagy a környezetében lévő emberek stroke tüneteit mutatják, azonnal lépjen kapcsolatba a legközelebbi kórház sürgősségi osztályával a megfelelő és gyors kezelés érdekében. Így az orvos meg tudja határozni a megfelelő stroke-kezelési módszert, hogy a gyógyulás lehetősége is magas legyen.
