A műtétet nagy körültekintéssel és felkészültséggel kell elvégezni, valamint a műtéten átesett után ismét ellenőrizni kell az eredményeket. Az orvosok nem fogják hanyagul azt mondani, hogy végezzen műtétet különféle előzetes vizsgálatok nélkül. Továbbá a műtét után az orvos az állapotának megfelelő szükséges vizsgálatokkal is figyelemmel kíséri a változásokat. Milyen vizsgálatok szükségesek a műtét előtt vagy után? Tekintse meg az alábbi listát.
Miért kell vizsgálatot végezni műtét előtt és után?
A műtét előtti vizsgálatokat annak megállapítására végzik, hogy valóban szüksége van-e műtétre, vagy sem. Emellett a műtét előtti vizsgálatokra is szükség van, hogy megbizonyosodjanak arról, mennyire stabil a szervezete, és hogy a szervezete képes-e a közeljövőben műtétre, vagy sem.
A műtét után az orvosok és a nővérek bizonyos vizsgálatokat is végeznek. Az Ön állapotától és az Önt kezelő sebész kérésétől függ, hogy milyen vizsgálatokat végeznek. A műtét utáni vizsgálatokat gyakran végzik annak ellenőrzésére, hogy nincsenek posztoperatív szövődmények. Ezenkívül posztoperatív vizsgálatokat is végeznek a következő szükséges intézkedés meghatározására.
Például a műtét után vérvizsgálatot végeznek. Ez annak megállapításához szükséges, hogy a műtét után szüksége van-e vérátömlesztésre vagy sem, például a műtét során fellépő vérzés miatt.
Néhány gyakori vizsgálat műtét előtt vagy után
1. Teljes perifériás vérvizsgálat
Ezt a vérvizsgálatot általános egészségi állapotának ellenőrzésére és különféle rendellenességek, például vérszegénység (csökkent hemoglobinszint) és fertőzések (megnövekedett leukociták vagy fehérvérsejtek) kimutatására végzik. Ez a vizsgálat elvégezhető műtét előtt vagy után.
Számos vérkomponens látható ebben a tesztben a MayoClinic oldalán, nevezetesen:
- Vörösvérsejtek, amelyek segítenek oxigént szállítani a test minden szövetébe.
- A fertőzésekkel küzdő fehérvérsejtek.
- Hemoglobin, a vörösvértestekben jelenlévő oxigénszállító fehérje.
- Hematokrit, amely a vörösvértestek számának aránya a vérben más folyékony összetevőkkel.
- A vérlemezkék, más néven trombociták felelősek a véralvadásért.
2. A szív egészségének ellenőrzése elektrokardiográfiával (EKG/szívrekord)
Ez a teszt kimutathatja a szív elektromos aktivitását, amelyet általában műtét előtt végeznek. Ebből a tesztből látható, hogy a szívritmus normális-e vagy sem, például aritmia vagy dysrhythmia. Ezenkívül az EKG segít megtalálni a szív izomkárosodásának jelenlétét, segít megtalálni a mellkasi fájdalom, a szívdobogás és a szívzörej okát.
3. Röntgenvizsgálat
A röntgensugarak segíthetnek a légszomj, mellkasi fájdalom, köhögés és láz bizonyos okainak diagnosztizálásában. A röntgensugarak a szív, a légzés és a tüdő rendellenességeinek meglétét vagy hiányát is láthatják. Ezen röntgenfelvételek eredményeiből invazív beavatkozások nélkül is látható a csontok és a környező szövetek állapota. A röntgensugarak műtét előtt vagy után is használhatók.
4. Vizeletvizsgálat
A vizeletvizsgálat vagy amit gyakran vizeletvizsgálatnak neveznek, a testből kilépő vizelet elemzésére végzett vizsgálat. Ezzel a teszttel megbecsülhető a vesék és a hólyag állapota. Vannak-e fertőzésre utaló jelek a vesében vagy a hólyagban, vagy vannak-e olyan problémák, amelyek kezelést igényelnek a vesében vagy a hólyagban. Ez a vizeletvizsgálat kimutathatja a szervezet által a műtét előtt elfogyasztott illegális drogok jelenlétét vagy hiányát is.
Ez a vizeletvizsgálat alapvetően 3 részből áll, nevezetesen:
- Vizeletvizsgálat vizuális formában, például a vizelet színének és tisztaságának megfigyelése
- Vizeletvizsgálat mikroszkóppal, hogy olyan dolgokat lássunk, amelyeket a szem nem észlel. Például vörösvértestek vannak a vizeletben (ami vér jelenlétét jelzi a vizeletben), baktériumok a vizeletben (a húgyúti fertőzésre utal) és kristályok (kövek jelenlétét jelzik a húgyutakban).
- Nívópálca teszt. A nívópálcika teszt egy vékony műanyag pálcika segítségével a vizeletbe mártva a vizelet pH-értékét, a vizelet fehérjetartalmát, a cukrot, a fehérvérsejteket, a bilirubint és a vért a vizeletben.
A vizelet állapotával előre látható, hogy mi történik a szervezetében, mielőtt ténylegesen megkezdődik a műtét.
5. Véralvadási teszt
A véralvadási teszt során a PT és az APTT értékelésére kerül sor. Ezt a vizsgálatot általában műtét előtt végzik el annak megállapítására, hogy a vér könnyen vagy nehezen alvad. Ez segít a művelet során.
Ha a vér könnyen alvad, akkor kicsi a vérveszteség esélye a műtét során, míg ha a vér nehezen alvad, akkor a vér továbbra is kifolyik a műtét során, így sok vért veszíthet.
6. MRI (mágneses rezonancia képalkotás)
Az MRI a nem invazív tesztek egyike (a bőr sérülése nélkül végzett műveletek, például injekciók vagy vágások). Az MRI egy olyan teszt, amely erős mágneseket, rádióhullámokat és számítógépet használ, hogy részletes képet adjon a test belsejéről. A röntgen- és CT-vizsgálatokkal ellentétben az MRI nem használ sugárzást.
Az MRI segít az orvosoknak betegség vagy sérülés diagnosztizálásában, és figyeli, hogy a szervezet mennyire reagál a kezelés után. Ez az MRI a test különböző részein elvégezhető. Ha megnézzük az agyat és a gerincvelőt, a szív és az erek, a csontok és az ízületek, valamint a test egyéb szerveinek állapotát.
Ezért a műtét előtt és a műtét után is szükség lehet MRI-re az eredmények újbóli ellenőrzéséhez. Az MRI-n átesett betegeknek ágyban kell feküdniük a vizsgálat alatt.
7. Endoszkópia
Az endoszkópia egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a szervezet állapotának vizsgálatát mind a műtét előtt, mind a műtét után. Ez az endoszkóp az emésztőrendszer egyes részeinek vizsgálatára szolgál. Az endoszkópiát egy kis megvilágított cső és egy kamera emésztőrendszerbe történő behelyezésével végzik.
Általában ezt az endoszkópot a szájba helyezik, és az emésztőrendszerben lefelé haladva látják az emésztőrendszer körülményeit. Amíg az eszközt behelyezik a testbe, a csövön lévő kamera rögzíti a színes TV-monitoron megjelenő képet.
Ne feledje, hogy a műtét előtti és utáni vizsgálatokat nem minden műtétnél végzik el rutinszerűen. Az ellenőrzés az elvégzendő művelet alapján kerül kiválasztásra. Főleg MRI és endoszkópos vizsgálatokra, mindkettőre akkor kerül sor, ha alátámasztja a műtét szükségességét.
