A nem megfelelően kezelt stroke maradandó fogyatékosságot okozhat. Ez az állapot csökkenti az életminőséget. Ezért Önnek és családjának meg kell értenie, hogyan néznek ki a stroke tünetei. Tünet gyanúja esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni, hogy gyorsabban megkaphassák a kezelést. Tehát milyen orvosi vizsgálatok szükségesek a stroke diagnosztizálásához?
Orvosi vizsgálatok a stroke diagnosztizálására
Ha fejfájást és bénulást tapasztal a test egyik oldalán, ez a stroke figyelmeztető jele lehet.
Annak ellenére, hogy tipikus tünetei vannak, az orvos továbbra is kér egy sor egészségügyi vizsgálatot. A cél az, hogy kizárjanak más egészségügyi problémákat, amelyek hasonló tüneteket mutatnak.
Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan stroke-diagnosztikai tesztet, amelyet az orvosok általában javasolnak, amint azt az Országos Egészségügyi Szolgálat jelentette.
1. Neurológiai vizsgálat
Az orvosok ezt a tesztet javasolják az agyműködés hanyatlásának meghatározására, amely lehetővé teszi egy személynek a stroke-ot. A neurológiai vizsgálat minden egyes része az agy más-más részét fedi le, amely magában foglalja:
- Éberség vagy tudatosság.
- A beszédkészség, a nyelv és a memória működése.
- Látás és szemmozgás.
- A kezek és lábak érzékelése és mozgása.
- reflex akció,
- Járási és egyensúlyozási képesség.
2. Vérvizsgálat
A fizikális vizsgálat után az orvos felkéri Önt, hogy végezzen vérvizsgálatot a stroke diagnózisának megerősítésére.
Ebben az orvosi vizsgálatban az orvos látni fogja a vérrögök gyorsaságát, a vércukorszint túl magas vagy alacsony szintjét, és észleli a fertőzést.
3. Agyvizsgálati teszt
Bár a stroke fizikai tünetei nyilvánvalóak, a páciensnek agyvizsgálatot is kell végeznie, hogy meghatározza a stroke típusát és a stroke okát.
Ennek oka az, hogy a stroke egy artéria elzáródása miatt fordulhat elő, ami ischaemiás stroke-hoz vagy az agy bizonyos részében lévő véredény megrepedéséhez vezet, ami vérzéses stroke-hoz vezet. Ezen túlmenően ebből az orvosi vizsgálatból az orvos azt is megtudhatja, mennyire súlyos a beteg állapota.
A stroke-diagnosztikai tesztek típusai, amelyeket az orvosok általában az agy és az erek állapotának vizsgálatára használnak, nevezetesen:
- CT vizsgálat. Ez a szkennelési teszt röntgensugarak segítségével részletesebb képet készít az agyról. A CT-vizsgálat során kezelőorvosa speciális festéket visz fel a karja egyik vénájára. Ez javíthatja a kapott kép tisztaságát.
- MRI. Ez a szkennelési teszt mágneses mezőt és rádióhullámokat használ, hogy részletes képet készítsen az agyáról. Általában az MRI a választott orvos, ha a beteg összetett tüneteket mutat, és a probléma mértéke vagy helye nem ismert bizonyossággal.
4. Nyeléspróba
Nagyon gyakori, hogy a stroke-on átesett emberek nyelési nehézséget mutatnak. Ezeknél a tüneteknél fennáll annak a veszélye, hogy étel vagy ital bejut a torokba és a tüdőbe, így mellkasi fertőzéseket, például tüdőgyulladást okozhat.
Ez a stroke diagnosztizálási teszt meglehetősen egyszerű. Az orvos ad néhány teáskanál vizet, és megkéri a beteget, hogy igya meg. Ha a beteg nem fullad, az orvos megkéri a beteget, hogy igyon még egy fél pohár vizet.
Ha az orvos nyelési nehézségekkel küzdő beteget lát, az orvos logopédushoz és nyelvi terapeutához utalja részletesebb kivizsgálás céljából.
Mindaddig, amíg a beteg nem látta a terapeutát, az orvos nem engedi, hogy a beteg normálisan étkezzen és igyon. Az orvos ehelyett intravénás folyadékot használ.
5. Echokardiográfia
Azok a tesztek, amelyeket általában szívbetegségben szenvedő betegek végeznek, szintén felhasználhatók a stroke diagnosztizálására.
Ez az echokardiográfia vagy EKG segít az orvosoknak azonosítani a szív elektromos vezetésével kapcsolatos problémákat. Normális esetben a szív szabályos ritmusban ver, olyan ritmikus mintázat, amely jelzi a vér zökkenőmentes áramlását az agyba és a test más szerveibe.
Ha azonban a szív elektromos vezetése zavart okoz, a szív szabálytalanul fog verni, és ez egy aritmiás állapot, ahol a szívverés szabálytalan.
Az aritmiák, mint a pitvarfibrilláció, vérrögök kialakulását okozhatják a szív kamráiban. Ezek a vérrögök bármikor eljuthatnak az agyba, és szélütést okozhatnak.
6. Carotis ultrahang
A stroke diagnózisához vizsgálatokra lehet szükség carotis ultrahang. Célja a beszűkült nyaki artériák vizsgálata, amelyek gyakran a stroke okai.
A nyaki artériákat általában szűkíti a plakk felhalmozódása, amely zsírból, koleszterinből, kalciumból és más, a véráramban keringő anyagokból áll. Orvosa carotis ultrahangvizsgálatot fog javasolni, ha átmeneti ischaemiás rohama (TIA) van, más néven kisebb stroke.
Ez az orvosi vizsgálat általában megegyezik az ultrahanggal. A vizsgálati terület azonban az a bőrfelület, amely az egyes nyaki artériák helye. Ezután az orvos speciális gélt alkalmaz, és csatlakoztatja a jelátalakítót.
Ez az eszköz megjeleníti a hanghullámokat, és lefordítja azokat grafikus formába.
7. Agy angiográfia
A stroke-specialisták ezt az agyi angiográfiás tesztet vagy agyi angiogramot használják a nyak és az agy vérereinek vizsgálatára. Ebben a vizsgálatban az orvos egy speciális festéket fecskendez be a nyaki artériába, amely a röntgenfelvételeken látható, és a vér automatikusan továbbítja ezt az anyagot az agyba.
Ha egy véredény teljesen vagy részben elzáródott, vagy más erek elzáródhatnak az agy egy területén, a véráramban nem, vagy csak kis mennyiségű festék kerül, amint azt ez a teszt mutatja.
A stroke leggyakoribb oka a nyaki artériák beszűkülése, a nyaki nyaki szűkület, amely általában a koleszterin felhalmozódása az erek falán.
A beszűkülés mértéke és a tünetek alapján az orvos megfontolja a műtétet az elzáródott artériából a lepedék eltávolítására.
Az agy angiográfia abban is segíthet az orvosoknak, hogy diagnosztizálják a vérzéses stroke-okkal kapcsolatos állapotokat, nevezetesen az aneurizmákat és az elülső vénás malformációkat.
Mit kell tennie a stroke diagnosztizálása után
A radiológus felülvizsgálja vizsgálati eredményeit, majd jelentést készít a vizsgálatot elrendelő orvos számára. Ezt követően az orvos elmondja Önnek a stroke típusát és az Ön által tapasztalt stroke lehetséges okát.
A stroke súlyosságától függően egyes betegek a tünetek megjelenését követő 4,5 órán belül altepláz (Activase) injekció formájában kaphatnak kezelést.
A betegeket kórházi kezelésre kérik, hogy az orvosok könnyebben felügyelhessék a stroke-kezelést.
Eközben, ha a betegnél nem jelentkeztek a stroke tünetei, de nagy a kockázata annak átélésére, az orvos felkéri a beteget, hogy változtassa meg az életmódját, beleértve:
- Sportolj rendszeresen, legalább 30 percet minden nap.
- Egyél egészséges ételeket, például gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű kenyeret és gabonaféléket, és korlátozza a telített zsírok fogyasztását.
- Szedjen koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket, magas vérnyomás elleni gyógyszereket és a vérrögképződés megelőzésére szolgáló gyógyszereket.
- Az ideális testsúly fenntartása az étrend javításával.
- Hagyja abba a dohányzást, és kerülje a passzív dohányzást.
