A boncolás típusairól kiderül, hogy nem csak egy, mik a többiek?

A boncolás a holttest vizsgálata a halál okának és időpontjának, a betegség hatásainak és esetenként azonosításának megállapítására. Bár ez megegyezik ezzel a céllal, kiderül, hogy nem minden típusú boncolásnak ugyanaz a felhasználása.

A boncolási eljárás, amellyel a detektívtörténetekben találkozhat, a törvényszéki boncolás. Ezen az eljáráson kívül számos típusú boncolás létezik, amelyeket meghatározott célból végeznek. A típusok megismeréséhez tekintse meg az alábbi információkat.

Ismerje a boncolás különböző típusait

Különféle okok miatt van szükség a boncolásra. A nyomozók és az igazságügyi szakértői csoportok számára a boncolás segíthet a természetellenes halálesetek kivizsgálásában. Eközben a kutatók és a hallgatók számára ez az eljárás előnyökkel járhat a tudományos szféra számára.

Célja alapján a boncolás a következőkre oszlik.

1. Orvosi-jogi boncolás

Az orvosi jogi boncolás vagy a törvényszéki boncolás célja a holttest személyazonosságának azonosítása, valamint a halál okának, időpontjának és módjának kiderítése. A boncolás eredménye segíti a hatóságokat a kapcsolódó halálesetek feltárásában.

Ha a haláleset természetellenesnek minősül, a család vagy a hatóságok továbbíthatják az esetet a halottkémnek (halálvizsgáló) további vizsgálat céljából.

alapján A Royal College of Pathologists A boncolást igénylő esetek a következők:

  • Ismeretlen okból bekövetkezett halál.
  • Hirtelen, természetellenes és megmagyarázhatatlan halál.
  • A halál az erőszakhoz kapcsolódik.
  • A halál a műtét során vagy azelőtt következik be, hogy a beteg tudatában lenne az érzéstelenítő hatásnak.
  • A halált mérgezés, kábítószer-túladagolás, emberölés vagy öngyilkosság miatt gyanítják.
  • Az elhunyt személy súlyosan beteg volt, de az utolsó pillanataiban nem látta az orvosi csapatát.

A törvényszéki boncolást válogatott patológusok végzik szigorú törvényi szabályok szerint. A boncolás és a jelentés elkészülte után a holttestet visszaadják a családnak. A nyomozást mindaddig folytatták, amíg egyértelmű pontot nem találtak.

2. Klinikai boncolás

Az ilyen típusú boncolás célja a halált okozó betegség tanulmányozása és diagnosztizálása. Néha a rokonok és az elhunyt boncolást kérnek, hogy többet megtudjanak a halál okáról.

Általában a klinikai boncolást a következő okok miatt végzik:

  • A halált okozó betegség bizonytalan.
  • A boncolások információt szolgáltatnak azokról a betegségekről, amelyek genetikai eredetűek lehetnek.
  • A boncolás segíthet a betegség kezelésének kidolgozásában.
  • A boncolás segíti az orvosi világot a betegség csínján-bínján történő tanulmányozásában.

Klinikai boncolás csak a család vagy a partner beleegyezésével végezhető. Egyes esetekben a beleegyezés az érintetttől a halál előtt is származhat.

A beleegyezés csak azokra a testrészekre vonatkozik, amelyeket fel lehet boncolni. A vizsgált betegségtől függően az ilyen típusú boncolás csak a fejen, a mellkason, a hason vagy bizonyos szöveteken és szerveken végezhető el.

3. Tanulmányi célú boncolások

A boncolás a vizsgálati és klinikai célok mellett az orvosi tanulmányokat folytató hallgatók számára is hasznos. Például az emberi test anatómiájának elsajátításához vagy a törvényszéki tudomány tanulmányozásához. Az orvosi célú boncolást a tanári csoport felügyelete mellett végzik, és csak bizonyos esetekben.

A boncolásnak számos előnye van, mind a családok, mind a hatóságok és az orvosi csapat számára. Ez az oka annak is, hogy a boncolások továbbra is a fő módszert jelentik bizonyos betegségek és halálesetek vizsgálatában, amelyek további vizsgálatot igényelnek.

A boncolás eredménye segít a gyászoló hozzátartozóknak megérteni a halál okát. Ez az egyik módja annak, hogy segítsen valakinek megbirkózni egy szeretett személy elvesztésével.

Legutóbbi hozzászólások

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found