Ha Önnek vagy gyermekének gyakran légzési nehézségei vannak, amit sípoló légzés, mellkasi szorító érzés és köhögés kísér, azonnal forduljon orvoshoz. Ezek a légzési problémák asztmát jelezhetnek. Az asztma diagnózisának megállapításához az orvosoknak számos vizsgálatot kell elvégezniük, a fizikális vizsgálattól a tüdőfunkció mérésére szolgáló tesztekig.
Különféle vizsgálatok az asztma diagnosztizálására
Az asztma enyhe vagy súlyos légzési problémákat okozhat. Aggodalomra azonban nincs ok, általában minden tünet jól kezelhető gyógyszeres kezeléssel.
A gyorsabb kezelés érdekében először fel kell ismerni az asztmát, hogy az orvosok meghatározhassák a megfelelő kezelést. Ennek oka az, hogy az asztmát különböző állapotok okozhatják, így a kezelést minden egyes beteg állapotához kell igazítani.
Az alábbiakban felsorolunk néhány tesztet, amelyek elvégezhetők az asztma diagnosztizálására.
1. Fizikális vizsgálat
Amikor először konzultál, az orvos általában megkérdezi az Ön kórtörténetét, tapasztalt tüneteit, és fizikális vizsgálatot végez.
Az orvos először kérdéseket tesz fel az Ön által tapasztalt természetes tünetekről, például légzési problémákról, hogy gyakran érez-e légzési nehézséget, zihálást, köhögést vagy mellkasi szorító érzést. Ha szinte az összes tünetet gyakran tapasztalja, az orvos megkérdezi, hogy általában mikor jelentkeznek légzési problémák.
Az állapot asztmához vezethet, ha a tünetek gyakran éjszaka, edzés közben, dohányzáskor, állati szőrrel, porral vagy szennyeződéssel való érintkezés után, stressz alatt vagy előre nem jelezhetők. Az asztma gyanúja még erősebb lehet, ha a kórelőzményben légúti allergia és asztma szerepel a beteg családjában.
A kérdések feltevése után az orvos sztetoszkópot helyez a páciens mellkasára, hogy meghallgathassa a légzésszámot, a pulzusszámot, és ellenőrizze a tüdő állapotát. Az asztma fizikális vizsgálata magában foglalja a felső légutak, például az orr vagy a torok vizsgálatát is.
2. Spirometriai teszt
A fizikális vizsgálat eredményeinek megerősítésére további laboratóriumi vizsgálatokat végeznek. Az American Lung Association szerint az asztma diagnosztizálásában használt gyakori nyomon követési teszt a spirometria.
A spirometriás teszt célja a tüdőfunkció mérése. Ebben a tesztben egy spirométer nevű eszközzel számítják ki, hogy mennyi és milyen gyorsan távozik a levegő.
A rendszer megkéri Önt, hogy vegyen egy mély lélegzetet, majd lélegezzen ki erőteljesen egy közvetlenül a spirométerhez csatlakoztatott csövön. A spirometriás teszt mérései segíthetnek orvosának megtudni, milyen jól működik a tüdeje.
Ha a mérés a normál tartomány alatti értéket mutat (életkor szerint), az eredmények arra utalhatnak, hogy az asztmát a légutak szűkülete okozza.
3. Teszt csúcs áramlásmérő (PFM)
Ez az asztma orvosi tesztje többé-kevésbé ugyanúgy működik, mint a spirometriás teszt, amelynek célja a tüdőfunkció mérése a légzési folyamat során.
Azonban teszt csúcs áramlásmérő (PFM) általában többször történik néhány hét alatt. A cél a tüdőfunkció időbeli monitorozása.
Az Amerikai Asztma és Allergia Alapítványtól idézett eszköz csúcs áramlásmérő Nagyon érzékeny a légutak szűkületének észlelésére, így a sztetoszkóp használatához képest pontosabb vizsgálati eredményeket tud adni.
Ebben az asztma orvosi vizsgálatában csúcsáramlásmérőn kell kilélegezni. Ezt követően megjelenik a légáramlás csúcsértéke. A normál tartomány alatti értékek asztmát jelezhetnek.
Egyes betegek, akik gyakran tapasztalnak súlyos asztmás tüneteket, általában ezt az eszközt használják annak meghatározására, hogy mikor kell asztmagyógyszert alkalmazniuk, még a tünetek megjelenése előtt.
4. FeNO-teszt (nitrogén-monoxid-teszt)
A nitrogén-monoxid a tüdő által termelt gáz. Ez a gáz mindig megtalálható, amikor gyulladás van a tüdőben, így a tüdőgyulladás indikátoraként használható.
Az asztma gyulladás által okozott állapot, amely a légutak szűkületét okozza. Ezért a FeNO teszt vagy a nitrogén-monoxid teszt használható az asztma diagnosztizálására.
A teszt során körülbelül 10 másodpercig egyenletes sebességgel lélegez be a készülékbe. Ez az eszköz ezután kiszámítja a nitrogén-monoxid mennyiségét a kilélegzett levegőben.
5. Kihívás teszt
Ha a spirometria nem tudja meghatározni az asztma végleges diagnózisát, az orvos további vizsgálatokat végez. A bizonytalan mérési eredményeket általában a normál határokhoz közeli mérési értékek jelzik.
Az utóvizsgálat során az orvosok szándékosan asztmás tüneteket váltanak ki azáltal, hogy megkövetelik a pácienstől, hogy metakolint tartalmazó aeroszolt lélegezzen be. Ez az anyag a légutak szűkületét okozhatja.
A metakolin belélegzése után orvosa megkéri Önt, hogy végezzen valamilyen gyakorlatot vagy fizikai tevékenységet, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az anyag sikeres-e a tünetek kiváltásában.
Függetlenül attól, hogy az asztma tünetei megjelennek-e vagy sem, ezután vissza kell mennie egy spirometriás tesztre.
Ha az eredmények közel maradnak a normálishoz, akkor nincs asztmája. Másrészt, ha a mérési érték alacsonyabb a normál határnál, az eredmények légúti szűkületre vagy asztmára utalhatnak.
Egyéb ellenőrzések
A fizikális vizsgálaton és a tüdőfunkción kívül az orvosnak esetleg képet kell készítenie a tüdőről mellkasröntgen- vagy CT-vizsgálattal. Ezt a vizsgálatot azonban nem mindig végzik el, ha az előző vizsgálat erős diagnózist adott, kivéve, ha sinusitisre utaló jelek vannak.
Egyes esetekben más tesztek is elvégezhetők a téves diagnózis elkerülése érdekében.
Gyulladásvizsgálat
Vérvizsgálatok vagy köpetvizsgálatok végezhetők annak kimutatására, hogy van-e gyulladás a tüdőben vagy fertőzés a légutakban. Ez az állapot légzési problémákat okozhat, amelyek az asztma tüneteként gyaníthatóak.
Allergia teszt
Az asztma tünetei hasonlíthatnak az allergiás rhinitisre, amely allergiás reakció, amely légúti problémákat, például orrdugulást, tüsszögést, köhögést és zihálást okoz. Emiatt bizonyos esetekben az orvosok allergiás teszteket végezhetnek annak megállapítására, hogy a tapasztalt légzési problémákat valóban asztma és nem allergiás nátha váltja-e ki.
Miután a diagnózis megerősíti, hogy Ön asztmában szenved, orvosa megbeszéli a megfelelő kezelést. Győződjön meg arról, hogy valóban tudja, hogyan kell használni az asztma elleni gyógyszereket.
Az orvosi vizsgálatok elvégzésével az asztma kezdettől fogva felismerhető és megfelelően kezelhető. Elkezdhet egészségesebb életmódot folytatni, hogy az asztma tünetei jobban kordában legyenek, és hosszú ideig ne is jelentkezzenek.
Ezért azonnal forduljon orvoshoz, ha légszomjat és sípoló légzést tapasztal, amelyek az asztma tüneteként gyaníthatóak.
