A legtöbb irodai dolgozónak reggeltől estig kell dolgoznia. Másrészt egyes szakmák megkövetelhetik a dolgozóktól, hogy éjszakáról reggelire fordított munkaidőt dolgozzanak ki. Például a sürgősségi osztályon szolgálatot teljesítő orvosok és nővérek, pilóták és légiutas-kísérők, vagy 24 órás bolti és éttermi eladók. Az éjszakai műszakban való munkavállalás azt jelenti, hogy hajlandónak és képesnek kell lennie arra, hogy egész éjjel fent maradjon. Ezenkívül a műszakos munkarendek gyakran súlyos egészségügyi problémák kockázatával is járnak.
Miért növeli az éjszakai műszakos munka a betegségek kockázatát?
Az éjszakai műszakos munka minden bizonnyal megváltoztatja a rutinját. Mi legyen az ideje, hogy pihenjen és aludjon, ehelyett használja munkára és még evésre is. Másrészt, amikor a testednek fontos tevékenységeket kellene végeznie, mint például a mozgás és az emésztés, akkor alszol.
Idővel az ehhez hasonló rutinok összezavarják a szervezet biológiai óráját. A biológiai óra vagy cirkadián óra úgy működik, hogy egy 24 órás ciklusban követi az emberi fizikai, mentális és viselkedésbeli változásokat. Az ember biológiai órája meghatározza az alvási ciklusokat, a hormontermelést, a testhőmérsékletet és számos egyéb létfontosságú testfunkciót.
A cirkadián óra annak szabályozásában is szerepet játszik, hogy a szervezetnek mikor kell új sejteket termelnie és kijavítania a sérült DNS-t. A biológiai óra változásainak minden hatása természetesen megváltoztatja a szervezet anyagcseréjét is. Nehezebbé válik a jó alvás (álmatlanság), gyakran nem gyógyuló fáradtság, egyéb egészségügyi problémák, például emésztési zavarok, kezdve a gyomorfájdalomtól, hányingertől, hasmenéstől, székrekedéstől és gyomorégéstől a sérülések és balesetek kockázatáig. Végül az éjszakai műszakban végzett munka csökkentheti az életminőséget és a munka termelékenységét.
Az éjszakai műszakok hosszú távú egészségügyi hatásai
A WebMD jelentése szerint a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai felfedték, hogy a cirkadián ritmusok megzavarása megzavarhatja két olyan tumorszuppresszor gént, amelyek krónikus betegségek, például rák kialakulását váltják ki.
A kutatók érdekes kapcsolatot találtak a műszakban dolgozók és a súlyos egészségügyi állapotok fokozott kockázata között.
Szív-és érrendszeri betegségek
A különböző tanulmányokat áttekintő tanulmány kimutatta, hogy az éjszakai műszakban dolgozók szív- és érrendszeri megbetegedésének kockázata akár 40 százalékkal is megnőtt.
A kockázat annál nagyobb lesz, minél tovább repül. A stroke kockázata megnő, miután egy személy 15 évig műszakban dolgozik. Egy tanulmány kimutatta, hogy a stroke kockázata minden további műszakos munkaévben öt százalékkal nőtt.
Cukorbetegség és anyagcserezavarok
A műszakban végzett munka a cukorbetegség kockázati tényezője. Egy tanulmány kimutatta, hogy a műszakban dolgozóknál 50 százalékkal nagyobb a cukorbetegség kialakulásának kockázata, mint a nappali dolgozóknál. Ez a kockázat azoknál jelentkezik, akik 16 órát műszakban dolgoznak.
A műszakos munka szintén összefügg az anyagcserezavarokkal, olyan egészségügyi problémák kombinációjával, mint a magas vérnyomás, a magas vércukorszint, az elhízás és a magas koleszterinszint. A cukorbetegség, a szívinfarktus és a stroke kockázati tényezője. Az éjszakai műszakban dolgozóknál háromszor nagyobb az anyagcserezavarok kockázata.
Elhízottság
Az elhízás és a műszakos munka közötti összefüggésnek több oka is lehet. A helytelen táplálkozás és a mozgáshiány lehet az oka. Úgy tűnik, a hormonális egyensúly is szerepet játszik.
Az étvágyat szabályozó leptin hormon teltségérzetet kelt. Mivel úgy tűnik, hogy a műszakban végzett munka csökkenti a leptinszintet, a műszakban dolgozók gyakran éheznek. Ennek eredményeként többet eszik, mint a napszámosok.
Depresszió és hangulati zavarok
Számos tanulmány kimutatta, hogy a műszakban dolgozók nagyobb valószínűséggel tapasztalják a depresszió és más hangulati rendellenességek tüneteit.
A műszakok közvetlenül befolyásolhatják az agy kémiáját is. Egy tanulmány arról számolt be, hogy a nappali dolgozókhoz képest az éjszakai dolgozóknál alacsonyabb volt a szerotonin szintje, egy agyi vegyi anyag, amely szerepet játszik a hangulat szabályozásában.
Károsodott termékenység és terhesség
A műszakok befolyásolhatják a női reproduktív rendszert. Egy tanulmány a légiutas-kísérőket vizsgálta, akik általában műszakban dolgoznak. Az eredmények azt mutatták, hogy a műszakban dolgozó légiutas-kísérők nagyobb valószínűséggel vetéltek el, mint a normál munkaidőben dolgozó légiutas-kísérők.
Úgy tűnik, hogy a műszakos munka a szülés közbeni szövődmények, a koraszülött és alacsony születési súlyú babák, a termékenységi problémák, az endometriózis, a rendszertelen és a fájdalmas menstruáció fokozott kockázatával jár.
Rák
Mind emberi, mind állatkísérletekből származó bizonyítékok támasztják alá, hogy a műszakos munka fokozott rákkockázatot jelent.
Különböző tanulmányok adatainak két elemzése megállapította, hogy az éjszakai munka akár 50 százalékkal növeli a mellrák kockázatát. A repülőgépeken végzett műszakos munka, például pilóták és légiutas-kísérők, akár 70 százalékkal növeli a kockázatot.
Emellett a műszakos munka növelheti a vastagbél- és prosztatarák kockázatát is. Eddig a tanulmányok kimutatták, hogy a rák kockázata csak több évnyi műszakos munka után nő, akár 20 évig is.
