Amikor beleszeretsz, nem tudsz megállni, hogy a szeretődre gondolj. Néha az emberek is hajlandók bármit megtenni szerelmükért. Emiatt az emberek azt mondják, hogy a szerelem hülyévé vagy őrültté tehet. Ezt a kifejezést gyakran a romantikus kapcsolatokhoz társítják. Igaz ez a kifejezés? Íme a magyarázat.
A szerelem egy biológiai folyamat, amelyet erősen befolyásolnak a hormonok
A szerelmes embereknek nehézségei lehetnek az általános kognitív feladatok elvégzésében, mint pl többfeladatos és problémamegoldás. Ennek az az oka, hogy energiájuk nagy részét arra fordították, hogy valakire gondoljanak, akit szeretnek.
Amikor beleszeretsz, a testedben lévő hormonok három dolgot késztetnek arra, hogy egyszerre tapasztalj meg: eufóriát (túláradó boldogság), veszélyt és kimerültséget. A Pisai Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy egy romantikus kapcsolat korai szakaszában az adrenalin, a dopamin, az oxitocin, a noradrenalin és a fenil-etil-amin (PEA – természetesen előforduló amfetamin) neurotranszmitterek aktivitása keveredik, és megnő, ha két ember együtt van. vonzódtak egymáshoz. Ennek eredményeként az agynak az érzelmeket szabályozó része túlterheltté válik.
Egyedülálló módon ebben az eufórikus fázisban a szerotonin hormon által kapott relaxációs hatás csökken, helyébe a partner iránti megszállottság lép, következetesen. A PEA is az, akinek a szíve megdobogtatja, amíg lélegzet-visszafojtást, remegést nem érez, és fel nem támad egy heves vágy, hogy egyesüljön a szeretőjével.
Miért lehet ilyen hülyeség szerelmes lenni?
A kutatások feltárják, hogy a szerelmesek miért viselkedhetnek irracionálisan (a józan észen túl), vagy miért tűnhetnek hülyének. Ezt a vizsgálatot MRI-vizsgálattal (szkennelés) végezték. Mágneses rezonancia képalkotás ). A kutatók ezután feltérképezték a bekövetkezett kémiai változásokat, és megfigyelték az agy azon aktív részeit, amelyek napokig leálltak, amikor valaki megmámorosodott a romantikától. A kutatók ráadásul arra is rájöttek, hogy mindez miért tesz mindig nyugtalanná valakit, aki szerelmes.
A frontális kéreg az agy azon része, amely a döntések meghozataláért és valami vagy valakik megítéléséért felelős. Sajnos, amikor szerelmes leszel, a frontális kéreg tevékenységét az agy pihenteti. A University College London kutatása szerint az agynak számos része aktív, amikor szerelmes vagy. Az agynak ez a nagy területe azonban leáll, még akkor is, ha természete fontos bizonyos dolgok értékelésében.
A kutatók úgy vélik, hogy a frontális kéreg megszűnése biológiai okokból következik be, például a szaporodási ügyek megkönnyítése érdekében. Éppen ezért a szerelmes emberek nehezen látják meg szeretőjük hibáit vagy hiányosságait. Letapogatás Az agy azt is mutatja, hogy a negatív érzelmeket szabályozó területek szintén nem működnek. Ez az, amitől a szerelmesek mindig boldognak tűnnek.
A szerelembe esés a dopamin hormont is meredeken megemeli. Maga a dopamin a kulcsa annak, aki egyszerre élvezi a fájdalmat és az elégedettséget. Ez a hormon szenvedéllyel, függőséggel, eufóriával és hajthatatlan jellemvonásokkal jár együtt a szerelem utáni hajszában. Míg a megnövekedett dopamin a szerotonin termelésére is hatással van, egy hormon, amely javítja a hangulatot és az étvágyat.
A rögeszmés-kényszeres betegségben szenvedőknél is gyakran magas szerotoninszint található. Ezért tesz szorongást és idegességet a szerelem. Míg a szívdobogás és a hideg verejték érzését az adrenalin hormon okozza. Egy másik hormon, amely akkor jön ki, amikor szerelmes vagy, ugyanaz, mint amikor félsz. Vagyis a szerelem egyszerre tehet boldoggá és félelmet is.
A szerelembe esni a túlélés ösztöne
A fenti magyarázat alapján felmerülhet a kérdés, vajon miért lehet a szerelem olyan nagy hatással az emberi szervezetre? Az egyszerű válasz az, hogy a szerelem az emberi biológiai ösztön, hogy ez a faj továbbra is fennmaradjon a szaporodás útján.
Képzeld csak el, ha a szerelem nem tesz valakit ennyire megszállottá és mindenre hajlandóvá. Lehet, senki sem törődik azzal, hogy beleszeret, családot épít, majd szaporodik (gyerekeket szül). Ha ez megtörténik, az emberi faj végül kihal. Ezért az emberi agy biológiailag felkészült arra, hogy beleszeretjen és fenntartsa faja létezését. Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a szerelem egy ideig hülyévé tehet.
A szerelem azonban nem mindig vezet szaporodáshoz. Sok esetben a szeretet csak azért létezik, hogy kielégítse az ember érzelmi szükségleteit. Más esetekben, mint például a szülői szeretet a gyermekek iránt, a szeretet nagyon fontos a gyermek életben maradásához. Ezért is tudják a szülők annyira szeretni gyermekeiket, hogy bármit hajlandók megtenni fiaikért és lányaikért, anélkül, hogy bármit is várnának cserébe.
