Beszélő késői gyermek? Talán ez az oka

A későn beszélő gyermekek a fő panaszok, amelyek miatt a szülők gyakran aggódnak az orvos felé. Alapvetően minden gyermek beszédkészségei és képességei eltérő időtávon fejlődnek ki.

Egy idő után azonban vannak olyan gyerekek, akik először kezdenek megtanulni hatékonyan beszélni és kommunikálni. Ez okozza az aggodalmat és szorongást, amikor a szülők rájönnek, hogy gyermekük fejlődése nem azonos a többi gyermekével.

A gyermekek beszédkésésének különböző lehetséges okai a következők:

1. Beszédfejlődési zavarok

A beszédfejlődési zavarok gyakori probléma, amely a gyermekek beszédkésését okozza. Ezt az állapotot az okozza, hogy a gyerekek más gyerekekhez képest nehezen tanulnak meg beszélni. Ezeknek a gyerekeknek nehézséget okozhat, hogy megtanulják, hogyan állítsák elő a mondanivalót, a kommunikációhoz használt beszélt nyelvet vagy értsék meg, amit mások mondanak.

2. Halláskárosodás

A halláskárosodás a fülben fellépő állapot, amely megakadályozza a hang átjutását a hallórendszerből az agyba. A hallássérült személy nehezen hallja a hangokat, vagy csak kis mennyiségű hangot hall, vagy egyáltalán nem hall – a halláskárosodás mértékétől és a rendellenesség típusától függően. A hallásproblémákkal küzdő gyermeknek nehézséget okoz a kiejtés, a megértés, az utánzás és a nyelvhasználat.

3. Értelmi fogyatékosság

Az értelmi fogyatékosság olyan állapot, amelyben a gyermekek intelligenciájának fejlődése akadályokba ütközik, így nem érik el az optimális fejlődési szakaszt. Ezt a gyenge gondolkodási készségek jellemzik, amelyek miatt a gyerekek átlag alatti intellektuális képességekkel rendelkeznek, és képtelenek a társadalmi interakcióra.

4. Auditív feldolgozási zavar

Auditív feldolgozási zavar (APD) vagy a központi idegrendszer hangfeldolgozási zavaraként emlegetik, ahol nehéz megkülönböztetni a hangokat (a háttér és a hallandó hangok között). Emiatt a gyermek azt tapasztalja, hogy képtelen értelmezni, rendszerezni vagy elemezni a hallottakat.

Az American Speech Language and Hearing Association szerint az állapot hallásfeldolgozási zavar ez gyakran átfedésben van számos viselkedési zavarral, mint például az ADHD esetében – Figyelemhiányos hiperaktív rendellenességés autista szindrómában szenvedő gyermekek is.

5. Cerebrális bénulás

A cerebrális bénulás a mozgás, az izomzat és a testtartás rendellenessége, amelyet sérülés vagy az agy kóros fejlődése okoz. Ez a betegség az élet korai szakaszában kezdődik, nevezetesen a születéstől. Az agyi bénulásban szenvedőknek gyakran más betegségei is vannak, mint pl. lassú járás- és beszédfejlődési zavarok, agyfejlődés, például értelmi fogyatékosság, látás- és hallásproblémák, sőt görcsrohamok is.

Az agyi bénuláson kívül más neurológiai problémák, például izomdisztrófia és traumás agysérülés is hatással lehet a beszédhez szükséges izmokra.

6. Autizmus

Az autizmus is lehet az oka a gyermek beszédkésésének. Az autizmus egy neurológiai rendellenesség, amelynek kialakulása gyermekkorban kezdődik és egy életen át tart. Az autizmus hatással lehet az emberek másokkal való interakciójára, a kommunikációra és a tanulásra. Az autista gyerekeknek általában nehézségei vannak az interakcióban, problémákkal küzdenek a verbális és non-verbális kommunikációban.

7. A beszéd apraxiája

A gyermekek beszédkésésének másik oka a beszéd apraxia lehet. Ennek az az oka, hogy a beszédapraxiában szenvedő gyermekek agyi problémák miatt gondjaik vannak a hangok, szótagok és szavak kiejtésével. Emiatt gondot okoz a beszédhez szükséges testrészek, például az ajkak, a nyelv és az állkapocs mozgatása.

Az apraxiás gyerekek tudják, mit akarnak mondani, de az agyuk nehezen tudja koordinálni a beszédhez szükséges izommozgásokat.

Tippek a pici képzéséhez és beszélgetésre való ösztönzéséhez

Íme néhány módszer, amellyel segíthet és ösztönözheti gyermekét beszélni:

  • Aktívnak kell lennie, hogy bárhol és bármikor meghívhassa a gyermeket interakcióra és beszélgetésre. Ha gyakran hívja meg a gyerekeket csevegésre, akkor gyermeke kommunikatívabb lesz.
  • Tanítsd meg a gyerekeket szórakoztató módon, például játékkal, mesemondással és énekléssel, gyerekjátékok, babák vagy bármilyen olyan tárgy segítségével, amely oktatási közeg lehet, amelyet a gyerekek könnyen befogadnak.
  • Próbálja meg erősíteni gyermeke mondandóját azzal, hogy további kérdéseket tesz fel neki. Például, ha a gyermeke azt mondja: „Maam!” – enni, ezzel hangsúlyozhatod: „A nővér enni akar? Mit szeretnél enni?" Célja, hogy ösztönözze a kisbabát a beszédre, és több szókincset adjon ki.
  • Ösztönözze a gyermeket, hogy meséljen és különféle információkat meséljen el a mindennapi életével kapcsolatos bármiről. Ne felejtsd el, hogy mindig figyelj és hallgass a kicsire, amikor beszél, miközben ránéz.
Szülővé válás után szédül?

Csatlakozzon a szülői közösséghez, és találjon más szülők történeteit. Nem vagy egyedül!

‌ ‌

Legutóbbi hozzászólások

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found