Az izommemória, az oka annak, hogy gépelhetünk anélkül, hogy a billentyűzetre néznénk

Mindenkinek megvan a saját stílusa, amikor számítógépen vagy laptopon gépel. Vannak, akik csak nézik a képernyőt anélkül, hogy a billentyűzetre néznének, és vannak olyanok is, akik jól tudnak gépelni anélkül, hogy a képernyőre vagy a billentyűzetre néznének. Lehet, hogy tud gépelni, miközben munkatársaival cseveg.

Hogy lehet valaki jó az ilyen gépelésben, mi? Bár vannak olyan emberek is, akiknek nagyon nehéz meghatározni a keresett gomb helyét, még akkor is, ha alaposan megnézték a billentyűzetet. Nos, itt van a válasz, amit keresel.

Mitől tudunk folyékonyan gépelni anélkül, hogy a billentyűzetre néznénk?

A technológiai fejlődésnek köszönhetően szinte mindenki tud gépelni. Tehát kiskoruktól kezdve a gyerekek megismerkednek a billentyűzettel. Emlékezhet arra, hogy megtanulta, hogyan kell az ujjait a billentyűzet bizonyos betűbillentyűire helyezni. Például a bal keze mutatóujjáig tartó kisujj az A, S, D és F betűkön van. Amíg a mutató- és gyűrűsujja a J, K és L betűn van. Ebben a készenléti helyzetben hamarosan elsajátítja az összes betűbillentyűt és a billentyűzet feletti funkcióbillentyűket.

Úgy tűnik, a titok az izommemóriában rejlik. Az izommemória itt nem azt jelenti, hogy az ujjaid izmainak saját memóriájuk van. Az emberi memória csak az agyban található. Tehát az agy rögzíti az ujjai mozgását gépelés közben, és mintaként tárolja. Ezt izommemóriának hívják. Minél erősebb az ember izommemóriája, annál folyékonyabban tud majd gépelni anélkül, hogy a billentyűzetre kellene néznie. Ugyanígy az ellenkezője is.

Ismerje meg, hogyan működik az izommemória

Az izommemória az egyik egyedülálló képesség, amellyel az ember rendelkezik. Az izommemória nem csak az ujjmozgások és a billentyűzet betűbillentyűinek helyének emlékezésére szolgál. Az ATM pin kód bevitelétől kezdve a vezetékes szám tárcsázásán át a zongorázásig és az autómotor beindításáig szintén jó izommemóriára van szükség. Azonban ezek a dolgok általában nincsenek tisztában.

Az agy kisagynak nevezett kis részében minden mozgást elemeznek és gondosan rögzítenek. A kisagy kiválóan képes megmondani, hogy melyik ujjmozdulat vagy pozíció helytelen és melyik helyes. Innentől kezdve a kisagynak ez a része megjegyzi a helyes mozgásokat és tárolja azokat a hosszú távú memóriában.

Ha Ön hasonló helyzetben van, például egy számítógép előtt, az agy azonnal felveszi a memóriát, és jeleket küld az ujjai idegeinek és izmainak. Minél több mozgást tárolunk a hosszú távú memóriában, és minél gyorsabban húzza ki az agy a memóriából a memóriát, annál folyékonyabban tud majd gépelni anélkül, hogy a billentyűzetre nézne.

Nem a szemeddel gépelsz, hanem az izmaiddal

Az izommemória egyedülálló működését az Attention, Perception & Physchophysics folyóiratban megjelent tanulmány bizonyítja. A vizsgálat során a szakértők több száz embert teszteltek, akik mindennap gépeltek. A kutatás résztvevőit arra kérték, hogy töltsenek ki egy üres papírlapot az ábécé betűinek sorrendjében, a billentyűzeten elfoglalt helyzetük szerint. Mint kiderült, egy átlagos vizsgálati résztvevő csak 15 betűre emlékezett helyesen.

Ez bizonyítja, hogy a gépelés nem vizuális, hanem kinetikai feladat. Ez azt jelenti, hogy nem a szeme által rögzített memóriával gépel. Az izmaid rögzítik az információkat a hosszú távú memóriába.

Tehát, ha úgy szeretné gyakorolni gépelési készségeit, hogy a billentyűzetre nem néz, ne bámulja a billentyűzetet, hogy megjegyezze. Célszerű a képernyőre összpontosítani, és hagyni, hogy az ujjai végezzék a munkát a billentyűzeten.

Legutóbbi hozzászólások

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found