A baba agyi fejlődésének vagy kognitív képességeinek mérése nem biztos, hogy olyan egyszerű, mint a fizikai növekedés mérése. A kognitív fejlődés azonban nem zárható ki, mert a baba összes végtagjának működésében szerepet játszik. Tekintse meg a teljes magyarázatot alább!
Mik a csecsemő kognitív képességei?
A csecsemők kognitív képességei az a mód, ahogyan a csecsemők megtanulnak gondolkodni, emlékezni, elképzelni, információkat gyűjteni, információkat szervezni és problémákat megoldani.
Az Urban Child Institute-tól idézve, más szóval ez a kognitív képesség hozzájárul ahhoz, hogy segítse a babákat a napi tevékenységek elvégzésében.
Bár úgy tűnik, hogy a baba kognitív képességeinek fejlesztésében sok szempont van, ezeket a dolgokat fokozatosan tanulja meg a kicsi.
A csecsemő fejlődési szakaszaival együtt, beleértve az életkor növekedését is, a kicsi agyának működése segíti, hogy egyenként fejlessze ki ezeket a kognitív képességeket.
A baba kognitív képességeinek fejlődési szakaszai
Az újszülött fázisban a baba agya nem tudta teljesen kifejleszteni a gondolkodást, az információfeldolgozást, a beszédet, a dolgokra való emlékezést, a fizikai koordinációt és egyebeket.
Minél érettebb az életkor, nemcsak a baba mozgásfejlődése, hanem kognitív funkciója is fejlődik.
A csecsemők kognitív fejlődésének szakaszai életkoruknak megfelelően a következők:
0-6 hónapos korig
Az újszülötttől a körülbelül 3 hónapos babafejlődésig a kicsi megtanulja az ízlelést, a hangzást, a látványt és a szaglást. Általában körülbelül 13 hüvelyk távolságból képes tisztábban látni a tárgyakat, és látja a színeket az emberi vizuális spektrumban.
A csecsemők arra is koncentrálhatnak, hogy a mozgó tárgyakat nézzék, beleértve azoknak az embereknek az arcát, akikkel gyakran együtt vannak, például Ön és gondozóik. A körülötte lévő környezeti feltételekre is reagál bizonyos arckifejezések megjelenítésével.
Időnként látni fogod, ahogy kinyitja a száját, amikor megérinti az arcát, amit gyökerező reflexnek neveznek. A kezek és a lábak egyidejű ismételt mozgása is segít az agyműködés és a memória képzésében.
Körülbelül 3-4 hónapos babafejlődés után a kicsiben más kognitív képességek is fejlődnek.
Ez magában foglalja a közelben lenni szokott emberek arcának felismerését, a látott emberek arckifejezéseire való reagálást, a számára ismerős hangok felismerését és reagálását.
Az 5 hónapos fejlődési korban a kicsi kíváncsian néz egy tárgyra, így arra készteti, hogy a tárgyat a szájába adja. Megpróbál a beszélgetésekre is úgy reagálni, hogy bizonyos szavakat kimoccan.
Valójában a baba lassan képes felismerni és reagálni, amikor a nevét hívják. Mindez a baba 6 hónapos fejlődési koráig folytatódik.
6-12 hónapos
6 hónapos korában a baba kezdi jól koordinálni az izmok és a végtagok képességét.
A kicsi képes önállóan ülni, és megtanul felállni, kezdettől fogva még mindig szüksége van egy fogásra, hogy végre meg tudja tartani az egyensúlyát.
A kognitív képességek fejlődése ebben az időben, beleértve az élő és élettelen dolgok közötti különbség megértésének megkezdését.
Nézzen tovább a szemüknek „furcsának” tűnő tárgyakra, például amikor egy léggömböt néz egyedül a levegőben. Ennek oka, hogy a kíváncsiság is fokozódik.
Ez a tanulás és a kíváncsiság valószínűleg tovább fog növekedni egy 9 hónapos baba fejlődésében. Bár 6 hónapos kora óta tud szilárd ételt enni, ebben a korban az egyedül evéssel fokozza a képességét.
Gyermekét az is érdekli, hogy megismerje az okot és az okozatot, miután csinál valamit, például mi történik, miután megrázza a játékát.
Szinte a 11 hónapos baba fejlődésénél a baba kognitív fejlődése megkönnyíti a mások által végzett alapvető mozgások utánzását.
Valójában mozgással és hanggal tud reagálni a mások által közvetített kommunikációra, és egy tárgyat a másik tárgyra helyez.
Hogyan lehet edzeni a baba kognitív képességeit
Bár az életkor előrehaladtával fejlődik, a következő lépésekkel javíthatja babája kognitív fejlődését:
0-6 hónapos korig
Íme tippek a 0-6 hónapos csecsemők kognitív fejlődésének edzéséhez:
1. Sokat beszél a babával
A babák a kezdetektől fogva szeretik hallani a hangodat. Így megtanulja hallani és felismerni szülei hangját. Bár első pillantásra egyszerűnek tűnik, nagyon hasznos a babák kognitív képességeinek képzésében.
2. Gyakran átöleli a babát
Alapvetően a babák szeretik, ha bárki megöleli őket. Így megtanulja és felismeri jellegzetes illatod, így tudni fogja, ha nem vagy a közelében.
3. Biztosítson különféle típusú biztonságos játékokat
A babák szeretnek megtanulni elérni, felvenni és a szájukba tenni a dolgokat. Szívesen dörömböl két játékot egyszerre, csak hogy lássa, mi történik. Ez segít a baba kognitív képességeinek fejlesztésében.
Amikor megérint egy tárgyat, megtanulja felismerni annak alakját és textúráját. Ez az a pont, ahol a kicsi kezdi megérteni a különbséget egyik tárgy és a másik között.
6-11 hónapos kor
Íme tippek a 6-11 hónapos csecsemők kognitív képességeinek edzéséhez:
1. Szólítsd gyakrabban a baba nevét
Minden alkalommal, amikor a babáját az aláírási nevén szólítja, akár néven, akár becenéven, például „Nővér”, „Nővér”, „Drágám”, megtanulja felismerni önmagát.
Idővel a kicsi jobban megismeri ezeket a hívásokat. Ez az, ami miatt reflexszerűen keresi a hang eredetét, amikor meghallja, hogy valaki a nevét kiáltja.
2. Mondjon példákat jó cselekedetekre!
A csecsemő kognitív képességeinek fejlesztése, beleértve a példák bemutatását is. Láthatja, hogy a kicsi azt csinálja, amit tegnap, például amikor valaki mással telefonált.
Másnap a körülötte lévő játékokkal utánozza a tevékenységeidet, mintha boldogan csevegnél a telefonon.
A nevetés is a kognitív fejlődés része
Ha nagyon odafigyel, a legtöbb baba 6 hetes és 3 hónapos korban kezd mosolyogni. Eleinte ne feledje, hogy a mosoly egy reflexmozgás.
Míg végül ez az agy és más idegrendszerek fejlődési szakasza. Kezdett rájönni mindenre, ami mosolyra és nevetésre késztetheti. A babák 3-4 hónapos korukban kezdenek tisztán nevetni.
Az egyik ok, amiért a babák szeretnek nevetni, az az, hogy szeretik saját nevetésük hangját. Emellett szereti a körülötte lévő emberek válaszát is, amikor nevet.
Ha a kicsi megérti a nevetés mókáját a baba kognitív fejlődésén, gyakrabban fogja ezt megtenni, még ha különösebb ok nélkül is.
A nevetés boldognak tűnik, és a nevetés közben felszűrődő furcsa hangok még boldogabbá teszik a babát. Idővel megtanulja mozgatni a száját és a nyelvét, hogy különböző nevetési hangokat hallatson.
Számos tudományos tanulmány foglalkozott a csecsemők nevetésének okaival. Egyikük Jean Piaget, a híres svájci pszichológus szerint. Piaget azzal érvelt, hogy a babanevetés egy módja annak, hogy a babák betekintést nyerjenek az őket körülvevő világba.
Caspar Addyman, a Londoni Egyetem kutatója, hogy ezt egy nagy felmérésen keresztül mélyebbre találja. A világ minden tájáról több mint 1000 szülő vett részt ebben a felmérésben, és válaszolt arra, hogy mikor, hol és miért nevet a babája.
Az eredmények azt mutatják, hogy a babák nem azért nevetnek, mert az vicces. Még akkor is, ha keményen próbáltad rávenni a nevetésre.
A kutatások szerint a csecsemők többsége inkább nevet, mint meglepetést vagy szomorúságot, amikor olyasmit tesz, amit nem kellene, például elejt egy játékot, elesik játék vagy séta közben.
A gyermekek kognitív és agyi fejlődésének élesítése
Az emberi élet korai napjaiban az agyműködés fejlődése nagyon gyorsan megtörténik. A gyermek agyának fejlődése akkor kezdődik, amikor a gyermek még az anyaméhben van, és egészen a gyermek születéséig tart.
Bár az agysejtek képződése a születés előtt szinte teljes, az agy érése, a fontos idegpályák és a kapcsolatok fokozatosan fejlődnek a gyermek korai születése után.
Az újszülötteknek körülbelül 100 milliárd agysejtjük van. Az agy 6 hónapos kor körül éri el érett testsúlyának felét, és 8 éves korára eléri végső súlyának 90%-át. Tehát a gyermek agya a gyermek 8 éves koráig még fejlődik.
A játék jót tesz a baba kognitív fejlődésének
Az egyesült államokbeli Princeton Egyetem kutatóinak egy csoportja azt a jelenséget vizsgálta, amikor a szülők játszanak gyermekeikkel. A trükk az, hogy megnézzük néhány csecsemő és felnőtt agyi tevékenységéről készült felvételeket.
Azt találták, hogy a csecsemők és a felnőttek agya hasonló idegi aktivitást tapasztal, amikor együtt játszanak. Az idegi aktivitás egyszerre emelkedett és csökkent, valahányszor ketten megosztottak egy játékot, és szemkontaktusba kerültek.
Ennek eredményeként a csecsemők és a felnőttek, akik közvetlenül interakcióba léptek, hasonló idegi aktivitással rendelkeztek az agy egyes részein. Ezt a hasonlóságot nem találták meg csecsemőknél és felnőtteknél, akik távol voltak egymástól, és nem találkoztak szemtől szembe.
Kommunikáció közben a csecsemők és a felnőttek az ún visszacsatolás. A felnőtt agy képes megjósolni, hogy a baba mikor fog nevetni, míg a baba agya megjósolja, hogy a felnőtt mikor fog beszélni vele.
Anélkül, hogy észrevenné, a baba agya „irányítja” a felnőtt agyát, amikor együtt játszanak. Ez az interakció folyamatosan történik, és a szemkontaktus és a játékok használata erősíti.
Szülővé válás után szédül?
Csatlakozzon a szülői közösséghez, és találjon más szülők történeteit. Nem vagy egyedül!