Ma már sokan rájöttek, hogy a mentális egészséggel is foglalkozni kell. A bizonyíték az, hogy egyre többen fordulnak pszichológushoz vagy egészségügyi intézményekbe, amikor stresszesnek és depressziósnak érzik magukat. Sajnos néhány ember saját mentális egészségügyi diagnózist is felállít, amely nem feltétlenül pontos. Például, amikor jön a stressz, sokan maguk diagnosztizálják a mentális egészséget.
A mentális egészség öndiagnózisa, valójában jó vagy rossz?
Alapvetően az öndiagnózis nem mindig rossz. Ennek az az oka, hogy néha vannak olyan egészségügyi állapotok, amelyekről csak saját magad lehetsz tudatában. Eközben mások néha csak a felszínt ismerik, anélkül, hogy többet tudnának arról, hogy mi történik veled.
A mentálhigiénés öndiagnózis azt jelzi, hogy tudatában van annak, hogy valami szokatlan történik veled. Ez rendben van, de nem szabad csak magára az öndiagnózisra korlátozódnia.
Ehelyett annak kiderítésére, hogy mentális egészsége valóban veszélyben van-e vagy sem, az öndiagnózist csak kezdetnek használják. A jövőben azonnal felkereshet egy hivatásos orvosszakértőt, aki segíthet Önnek az öndiagnózisban. Például el lehet menni pszichológushoz vagy pszichiáterhez.
Eközben az öndiagnózist gyakran félreértik, mint az egyetlen szükséges diagnózist. Ez azt jelenti, hogy ezt követően előfordulhat, hogy közvetlenül a kezeléshez fordul szakember segítsége nélkül. Valójában ez az út az, amely árthat neked, vagy legalábbis súlyosbíthatja az Ön által tapasztalt állapotot.
Az öndiagnosztikai készségekkel való visszaélés káros hatásai a mentális egészségre
Bár az öndiagnózis jó kiindulópont ahhoz, hogy többet megtudjon mentális egészségi állapotáról, súlyos következményei is lehetnek, ha nem megfelelően használják. Íme két kockázat, amely az öndiagnózis eredményeként jelentkezhet.
1. Rosszul diagnosztizált
A Psychology Today című folyóiratban megjelent cikkben az áll, hogy az öndiagnózis során feltárt tünetek félreérthetők egy bizonyos mentális egészségi zavar jeleként. Valójában ezek a tünetek valamilyen mentális betegség vagy akár más testi betegség jelei is lehetnek.
Például úgy érezheti, hogy hangulata gyakran változik. Ezután elvégzi az állapot öndiagnózisát, és úgy gondolja, hogy mentális egészségügyi rendellenessége van, például mániás depresszió. Valójában a folyamatosan fellépő hangulati ingadozások egy másik mentális zavar jelei is lehetnek. Például akut depresszió ill borderline személyiségzavar.
Ha abbahagyja az öndiagnózist, és nem fordul azonnal pszichológushoz vagy pszichiáterhez, fontosabb részletekről maradhat le. Például öndiagnózisa alapján bizonyos óvintézkedések vagy kezelések mellett dönt. Úgy érezheti, hogy ez a két dolog elegendő és megfelelő. Valójában lehetséges, hogy az Ön által választott megoldás téves.
Ezért jobb lenne, ha orvoshoz fordulna további diagnózis céljából. Megemlítheti az öndiagnózis eredményeit, amelyet azért végzett, hogy segítsen egy pszichológusnak vagy pszichiáternek gyorsabban megtalálni az Ön által tapasztalt mentális egészségi problémát.
2. Hibás karbantartás
Ha helytelenül diagnosztizálja a mentális egészséget, az orvosi hibákhoz vezethet. A kezelés nem mindig a gyógyszerek használatáról szól, hanem az is, hogy milyen kezelési módot alkalmaz.
Előfordulhat, hogy az Ön által végzett kezelés nincs hatással az Ön egészségi állapotára. Előfordulhat azonban, hogy a kezelés veszélybe sodorja Önt. Például az öndiagnózis eredményeiből azt feltételezi, hogy van falászavar, akkor úgy dönt, hogy koplal, csökkenti a túlevés mértékét.
Valójában nem tudja biztosan, hogy tapasztalja-e ezt az állapotot vagy sem. Ezért valóban orvoshoz kell fordulnia, mert az állapotát alaposan megvizsgálják, nem csak egy-két tünet alapján, amit érez. Így, ha valóban mentális zavara van, akkor az állapota megfelelően és megfelelően megoldható.
Lépések a mentális egészség öndiagnózisa után
Ahelyett, hogy megállna az öndiagnózisnál, vannak olyan lépések, amelyeket megtehet annak kiderítésére, hogy valóban van-e mentális zavara, vagy csak félelem és aggodalom van benne.
- Forduljon pszichológushoz vagy pszichiáterhez. Természetesen ez az első választás az öndiagnózis elvégzése után. A szakértők többet megtudnak a mentális egészségéről.
- Kommunikáljon társaival. Nem számít, ha egy barátoddal "beszélgetsz" azokról a tünetekről, amelyekről azt gyanítod, hogy mentális zavar. Lehet, hogy a barátja is érzi, és kiderül, hogy ezek a tünetek nem egy súlyos mentális zavar jelei.
- Tudjon meg többet az észlelt tünetekről. Amikor öndiagnosztizálja mentális egészségét, próbáljon több információt előásni. Ne csak egy cikket olvasson el, hanem keressen olyan egészségügyi folyóiratokat, amelyek alátámaszthatják a diagnózist.
