A magas vérnyomás vagy a magas vérnyomás gyakori egészségügyi állapot. A Riskesdas 2018-as adatai alapján az indonézek 34,1 százaléka szenved magas vérnyomásban. A legtöbb bizonytalan ok miatt fellépő magas vérnyomást esszenciális hipertóniának vagy primer magas vérnyomásnak nevezik. A magas vérnyomás azonban más tényezők, az úgynevezett másodlagos hipertónia miatt is előfordulhat. Melyek az ilyen típusú magas vérnyomás okai és hogyan kezelik?
Mi a másodlagos magas vérnyomás?
A másodlagos magas vérnyomás a magas vérnyomás egy fajtája, amelyet bizonyos betegségek vagy egészségügyi állapotok okoznak. Ez az állapot általában a vesét, az artériákat vagy az endokrin rendszert megtámadó számos betegség miatt következik be. Másodlagos magas vérnyomás terhesség alatt is előfordulhat.
Ez a típusú hipertónia ritka, összehasonlítva az elsődleges magas vérnyomással. Másodlagos hipertónia csak a magas vérnyomásban szenvedők 5-10 százalékánál fordul elő. Eközben az elsődleges magas vérnyomás esetei elérhetik a betegek 90 százalékát.
A másodlagos magas vérnyomás miatti magas vérnyomás a kiváltó tényező kezelésével kezelhető. Ez a kezelés egyúttal csökkenti a magas vérnyomás szövődményeinek kockázatát is.
Melyek a másodlagos magas vérnyomás okai?
A másodlagos magas vérnyomást bizonyos betegségek vagy egészségügyi állapotok okozzák. Itt van néhány közülük:
1. Vesebetegség
A vesebetegség a vesék funkcionális rendellenessége. Ez az állapot magas vérnyomást okozhat, ha a vesékhez vezető egy vagy két artéria beszűkül, az úgynevezett szűkület. Ez a vesék vérellátásának csökkenését okozhatja, és ez az állapot fokozza a renin nevű hormon termelését.
A renin túlzott szintje serkentheti bizonyos vegyületek, például az angiotenzin II fehérjemolekula termelését. Ezek a vegyületek növelhetik a vérnyomást.
Ezenkívül számos egyéb veseprobléma, amely magas vérnyomást okozhat, nevezetesen:
- A policisztás vesebetegség, vagy a vesékben lévő ciszták jelenléte, amelyek megakadályozzák a vesék normális működését, növelheti a vérnyomást.
- Glomerulonephritis, amely a glomerulusok gyulladása, amely megzavarhatja a szervezetben a nátriumból történő hulladék kiszűrésének folyamatát, ami magas vérnyomást okozhat.
2. A mellékvesék betegségei
A mellékvesék a vesék felett elhelyezkedő szervek, és szerepet játszanak a szervezet hormontermelésében. Ha probléma van a mirigyekkel, a szervezetben lévő hormonok kiegyensúlyozatlanokká válnak, és egészségügyi problémákat okoznak, mint például:
- Pheochromocytoma: egy daganat a mellékvesében, amely túl sok adrenalin és noradrenalin hormont termel, ami a vérnyomás emelkedését okozza
- Conn-szindróma vagy aldoszteronizmus: olyan állapot, amikor a szervezet túl sok aldoszteron hormont termel, ezért a szervezet nem tud megfelelően megszabadulni a sótól, és a vérnyomás magas lesz.
- Cushing-szindróma: a kortizol hormon túlzott termelődését eredményezi, így a vérnyomás és a szénhidrát-anyagcsere zavart okoz a szervezetben.
3. Hyperparathyreosis
A hyperparathyreosis másodlagos magas vérnyomást is okozhat. Ebben az állapotban a nyakban található mellékpajzsmirigyek túltermelik a parathormon hormont. Ez a hormon képes a vér kalciumszintjének növekedését kiváltani. Ez vérnyomás-emelkedést okozhat.
4. Pajzsmirigy rendellenességek
A pajzsmirigyben fellépő rendellenességek, mint a pajzsmirigy alulműködés vagy túlműködés, szintén magas vérnyomást okozhatnak a szervezet hormonális egyensúlyhiánya miatt.
5. Az aorta coarctációja
Az aorta koarktációja az aortaerek szűkülése. Ha ez az állapot bekövetkezik, a véráramlás megszakadhat, és a nyomás emelkedni fog.
6. Alvási apnoe akadályozó
Az alvási apnoe olyan állapot, amikor a légzés rövid időre leáll alvás közben. Ez az állapot oxigénhiányt okozhat, ami károsíthatja az ereket. Eközben, ha ez továbbra is fennáll, a vérnyomása megemelkedhet.
7. Bizonyos gyógyszerek fogyasztása
Bizonyos típusú gyógyszerek másodlagos magas vérnyomást is kiválthatnak, mint például:
- Fogamzásgátló gyógyszerek.
- Drog nem szteroid gyulladáscsökkentő szer (NSAID-ok).
- Diétás pirula.
- Antidepresszáns gyógyszerek.
- Immunrendszert gátló gyógyszerek.
- Dekongesztáns gyógyszer.
- Kemoterápiás gyógyszerek.
A fenti állapotok némelyikén kívül a másodlagos magas vérnyomást számos egyéb egészségügyi állapot is kiválthatja, beleértve:
- Túlsúly (elhízás).
- A szervezet inzulinrezisztenciája, amely a cukorbetegség egyik oka.
- Megnövekedett zsírszint a vérben (diszlipidémia).
Melyek a másodlagos hipertónia jelei és tünetei?
A primer magas vérnyomáshoz hasonlóan a másodlagos magas vérnyomásnak nincsenek specifikus tünetei. Ha vannak érezhető tünetek vagy jelek, azok általában azért fordulnak elő, mert vérnyomása nagyon megemelkedik, vagy más betegség miatt szenved, amely magas vérnyomást okoz. Ezért a másodlagos magas vérnyomás tünetei általában változnak, attól függően, hogy milyen betegség vagy egészségi állapot a magas vérnyomás fő oka.
A leggyakoribb jelek és tünetek a következők:
- Fejfájás.
- Túlzott izzadás.
- A szív gyorsabban ver.
- Természetellenes súlygyarapodás, vagy akár drasztikus csökkenés.
- A test gyengének érzi magát.
- Aggodalom.
Egyes esetekben a betegek mellkasi fájdalmat, légszomjat vagy orrvérzést is tapasztalhatnak. Általában azonban ezek a tünetek csak akkor jelentkeznek, ha ez az állapot súlyosabb stádiumba lépett. Azonnal forduljon orvoshoz, ha ez előfordul Önnél.
A fent említetteken kívül más jeleket és tüneteket is tapasztalhat. Ha bizonyos tünetekkel kapcsolatban aggályai vannak, azonnal forduljon orvoshoz.
Hogyan diagnosztizálják az orvosok a másodlagos magas vérnyomást?
A vérnyomás akkor mondható magasnak, ha egy bizonyos szisztolés és diasztolés számon van, ami eléri a 140/90 Hgmm-t. A normál vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van. Ha e két szám között van, akkor prehipertóniásnak minősül.
A magas vérnyomás diagnosztizálásához az orvos vérnyomásmérővel méri meg a vérnyomását. Orvosa valószínűleg többször is ellenőrizni fogja vérnyomását, beleértve az ambuláns vérnyomásmérőt is, hogy megerősítse a diagnózist.
Mielőtt azonban diagnosztizálná, hogy van-e másodlagos magas vérnyomása vagy sem, orvosa általában megtudja, hogy vannak-e bizonyos tényezők, mint például:
- 30 év alatti kor, magas vérnyomásban.
- A kórtörténetben szerepel rezisztens magas vérnyomás (a magas vérnyomás a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel végzett kezelés ellenére sem javul).
- Nem szenved elhízással.
- Egyetlen családtag sem szenved magas vérnyomásban.
- Más betegségek jeleinek és tüneteinek jelenléte.
Ezenkívül az orvos más vizsgálatokat is javasolhat. Néhány elvégezhető teszt a következő:
- Vérvizsgálat.
- Vér karbamidszint teszt (BUN teszt).
- Vizelet vizsgálat.
- Vese ultrahang.
- CT vagy MRI vizsgálat.
- EKG vagy szívrekord.
Hogyan kezelik a másodlagos magas vérnyomást?
A másodlagos magas vérnyomás kezelhető bizonyos betegségek vagy egészségügyi állapotok kezelésével, amelyek ezt okozzák. Ha a betegséget megfelelően kezelik, vérnyomása csökkenhet, sőt visszatérhet a normális szintre.
A másodlagos magas vérnyomás kezelése az Ön betegségétől függően változik. Ha daganatot találnak, műtétre vagy műtétre kerülhet sor. Ezért mindig konzultáljon orvosával az Ön állapotának megfelelő kezelésről.
Ezen gyógyszerek mellett életmódbeli változtatásokra is szükség van a vérnyomás szabályozásához, mint például a rendszeres testmozgás, a dohányzás abbahagyása, az alkohol korlátozása, a magas vérnyomás fogyókúrája, a testsúly fenntartása és a stressz kezelése. Szükséges továbbá megelőzni a magas vérnyomás súlyosbodását.
Másodlagos hipertónia kezelésére ajánlható gyógyszerek
Ha az életmódbeli változtatások nem segítenek, kezelőorvosa vérnyomáscsökkentő gyógyszert írhat fel. Néhány közülük:
- bétablokkolók, mint például a metoprolol (Lopressor).
- kalciumcsatorna-blokkolók, mint például az amlodipin (Norvasc).
- diuretikumok, például hidroklorotiazid/HCTZ (Microzide).
- angiotenzin-konvertáló enzim (ÁSZ) inhibitor, mint például a kaptopril (Capoten).
- angiotenzin II receptor blokkoló (ARB), mint például a lozartán (Cozaar).
- renin inhibitor, mint például az aliszkiren (Tekturna).
Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvoshoz a legjobb megoldás érdekében.
