A hallásvizsgálatok olyan vizsgálatok, amelyeket akkor végeznek, ha Ön fülbetegségben szenved, beleértve a halláscsökkenést, vagy úgy gondolja, hogy hallása károsodott. Ezt a vizsgálatot audiológus végzi, hogy tesztelje hallását és mérje a halláskárosodás súlyosságát. További részletekért lásd a következő magyarázatot.
Kinek van szüksége hallásvizsgálatra?
Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (Centers for Disease Control and Prevention, a CDC) szerint a csecsemőknek legkésőbb egy hónapos koruk előtt hallásvizsgálaton kell részt venniük. Ha a csecsemő nem megy át a vizsgálaton, akkor legkésőbb három hónapos kora előtt ajánlott teljes hallásvizsgálaton átesni.
Csecsemőknek és gyermekeknek hallásvizsgálat elvégzése javasolt, ha:
- Azt hiszed, hogy a babád halláskárosodásban szenved
- Csecsemőkor után jelentkező és lassan fejlődő halláskárosodása van.
- Születése kezdetén, tehát egy hónapos kora előtt nem ment át a hallásvizsgálaton
Eközben az alábbi tüneteket tapasztaló felnőttek számára is javasolt hallásvizsgálat elvégzése:
- Fülcsengés (tinnitus)
- A másik személy szerint túl hangosan beszélsz
- Gyakran megkéred a másikat, hogy ismételje meg a szavait
- Nehezen hallgatja a beszélgetéseket, különösen akkor, ha a háttér zajos
- Másokat idegesít, hogy túl hangosan kapcsolja be a televíziót
A hallásvizsgálat könnyű és fájdalommentes vizsgálat. Valójában a csecsemők elaludhatnak a vizsgálat során. Ez a teszt csak néhány percet vesz igénybe.
Milyen fajtái vannak a hallásvizsgálatoknak?
Állapotának és életkorának megfelelően különböző típusú hallásvizsgálatokat végeznek. Az orvos meghatározza az Ön számára megfelelő vizsgálatot.
A hallásvizsgálatok típusai a következők:
1. Tiszta tónusú audiometria
A tiszta hangú audiometriás vizsgálat során egy gép (audiométer) tiszta hangot ad ki, amelyet a fülébe juttatnak. Ezután a rendszer felkéri, hogy jelezzen, például egy gomb megnyomásával vagy mutasson rá, amikor a tiszta hangot hallja.
Ebben a hallásvizsgálatban a levegőn és a mastoid csonton (a fül mögött található csonton) keresztül stimulálják. Amikor az ingert a levegőn keresztül adják, a külső hallójáratait, valamint a belső fülét megmérik. Eközben, ha az inger a csonton keresztül történik, a belső fül hallását mérik.
2. Beszédészlelési teszt
Ez a hallásvizsgálat hasonló a tiszta hangú audiometriához, azzal a különbséggel, hogy beszédet hallgat, nem hangokat vagy hangokat. Beszédészlelés teszt egy ellenőrzés annak ellenőrzésére, hogy mennyire hallja tisztán a beszédet.
Ebben a tesztben meg kell ismételni a neked mondott szavakat. Az életkorral összefüggő halláskárosodás (presbycusis) általában magasabb frekvenciákon hallásvesztéssel kezdődik, így bizonyos beszédhangok (például „p”, „f” és „t”) nagyon hasonlóak.
3. Timpanometria
Ez a teszt a középfül állapotát vizsgálja, amely a dobhártyából és a három kis csontból áll, amelyek összekötik a dobhártyát a belső füllel. Egy kis műszert helyeznek a fülébe, hogy ellenőrizzék, van-e folyadék a dobhártya mögött.
A tympanometria valójában nem hallásvizsgálat. Ezt a vizsgálatot annak megállapítására végzik, hogy a dobhártya megfelelően működik-e.
4. Stapediális reflex és reflexkárosodás
Ezt a tesztet annak ellenőrzésére végzik, hogy a hallóideg képes-e hallójeleket továbbítani az agyba. Ha ezen az úton elzáródás van, az azt jelenti, hogy további orvosi konzultációra van szüksége.
5. Hangvilla teszt
A hangvillateszt általában a Weber-, Rinne- és Schwabach-tesztek kombinációjából áll. Ezt a hallásvizsgálatot az egyoldali konduktív és szenzorineurális hallásvesztés kimutatására végzik (egy fülben). Ezenkívül a hangvillateszt a halláskárosodás helyét és jellegét is kimutatja.
6. Értékelje az agytörzs válaszait (agytörzsi reakció kiértékelése)
Agytörzsi válasz kiértékelése (BERA) méri azokat az elektromos idegeket, amelyek a hangot a belső fülből az agyba továbbítják. Az agytörzs válaszának értékelése később azt fogja látni, hogy van-e elzáródás az idegben.
Az elektródákat a hallójáratába és a feje tetejére helyezik. Ekkor kattanó hangot fog hallani. Ezt követően az egészségügyi szakember megállapíthatja, hogy van-e olyan zavar, amely blokkolja az idegekből az agyba irányuló hangot.
7. Küszöbkiegyenlítő zaj (TEN) teszt
Ez a hallásvizsgálat azt ellenőrzi, hogy a füle valamelyik része nem reagál-e a hangingerekre. Ha jelen van, a fülnek ezt a részét „halott zónának” vagy "holt zónák".
Az Ön audiológusa a vizsgálatból származó információk alapján meghatározza az Ön állapotának megfelelő hallókészüléket.
8. Mondatpróba zajban
Mondat-zajban (SIN) teszt vagy a zajtesztben egy mondatot végeznek annak mérésére, hogy mennyire képes megérteni a beszélgetést zajos környezetben. Az eredményeket az Ön hallóképességéhez hasonlítják csendes környezetben.
9. Autoakusztikus emisszió
Ez a teszt a belső fül hangra adott válaszának ellenőrzésére szolgál. A reakciót úgy mérik, hogy egy rendkívül érzékeny mikrofont helyeznek a hallójáratba. A mikrofonból kapott jelet ezután elemzik.
Ha aggódik a mellékhatások miatt, a hallásvizsgálat eddig biztonságosnak tekinthető, és minimális mellékhatásai vannak. Próbáljon meg orvoshoz fordulni, hogy megtudja, milyen kockázatokkal és előnyökkel jár az eljárás, amelyen keresztül fog menni.
