Miért változnak meg a betegek érzelmei és viselkedése a stroke után?

A stroke után sok ember gyakran tapasztal érzelmi és viselkedésbeli változásokat. Ennek az az oka, hogy a stroke hatással van az agyra, amely szabályozza a viselkedést és az érzelmeket. Mindenkinek más a stroke-élménye, de sok beteg számára úgy tűnik, hogy elveszítette élete egy részét.

Bárki, aki agyvérzésen esett át, számos érzelmi és viselkedésbeli ingadozást tapasztal, miközben megpróbál alkalmazkodni a stroke utáni helyzethez és elfogadni azt. A sokk, az elutasítás, a düh, a szomorúság és a bűntudat érzése normális, amikor jelentős életváltozásokkal néz szembe.

Nem ritkán sokan nagyon nehezen tudják kontrollálni érzelmeik és viselkedésük változásait a stroke után. Különösen akkor, ha a beteg nem tudja, hogyan kezelje, ezek a változások minden bizonnyal rendkívüliek lehetnek, és új problémákat okozhatnak.

Miért változnak meg a betegek érzelmei és viselkedése a stroke után?

Egyes betegek azt állítják, hogy szélütés után különféle érzelmi problémákkal küzdenek. A depresszió és a szorongás gyakori problémák, amelyek gyakran fordulnak elő stroke után. Ennek eredményeként néhány betegnek nehézségei vannak az ellenőrzés során hangulat és az érzelmek, amelyek hirtelen megváltozhatnak, vagy közismert nevén emocionalizmus – érzelmi labilitás. Ez időnként ingerlékenysé teszi a stroke-os betegeket, hirtelen sírni, nevetni, sőt minden látható ok nélkül feldühödni is.

A betegek viselkedése gyakran attól függ, hogyan érzik magukat. Tehát ha egy személy érzelmei megváltoznak a stroke után, akkor a viselkedése is megváltozik. De ez nem csak arról szól, ahogyan érzik magukat. Néha a stroke is befolyásolhatja a betegek reakcióját a körülöttük zajló eseményekre.

Például a betegek csendesebbé válnak, közömbössé válnak, vagy kevésbé érdeklődnek olyan dolgok iránt, amelyeket korábban szerettek, erőszakosan viselkednek, például ütnek vagy kiabálnak. Emellett a frusztráció megjelenése, mert nem tudnak valamit tenni magukért, vagy bosszankodnak, mert nehéz kommunikálni, szintén agresszívvé teheti őket másokkal szemben.

Meggyógyulnak-e a beteg érzelmi és viselkedési problémái?

Általában a betegek szoronganak, dühösek, bosszúsnak, haszontalannak érzik magukat, így ingerlékenyebbek lesznek, és nehezebb lesz uralkodniuk érzelmeiken, különösen a stroke utáni első hat hónapban. Idővel azonban a betegek elkezdik elfogadni és megszokni a bennük bekövetkező változásokat. Tehát lassan érzelmi és viselkedési problémáik javulnak.

A beteg érzelmi és viselkedési problémáinak javulása természetesen nem választható el a család és a közeli hozzátartozók támaszt nyújtó szerepétől. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a betegápolók soha ne unatkozzanak a betegek erkölcsi támogatásában és bizalmában, ha állapotuk idővel helyreáll.

Emellett ápolóként ne felejtsen el alkalmazkodni a páciensek állapotához, ha kommunikációs problémái vannak, emlékezetkiesésük van, lassan értik meg a jelentését és így tovább.

Valójában a stroke gyógyulásának előrejelzése az elszenvedett stroke típusától és attól, hogy mennyire elterjedt a szervezet szerveiben, függ. Ha a beteg egészségi állapotának javulása a gyógyszerek és a terápia révén jelentős előrehaladást mutat, akkor a beteg gyógyulási esélye nagyon nagy. De ne feledje, ha a stroke utáni teljes gyógyulás sokáig tart.

Van olyan terápia, ami segíthet?

A stroke utáni viselkedési változások kezelése inkább arról szól, hogy megtanuljuk kontrollálni őket, nem pedig gyógyítani vagy „megjavítani”. Az érzelmi problémák, például a depresszió vagy a szorongás okozta változások a páciens viselkedésében gyógyszeres kezeléssel vagy terápiával segíthetnek.

Általában az orvos képes arra, hogy a pácienst pszichológushoz forduljon, hogy láthassa az okot, és beszéljen a pácienssel a kezelés legjobb módjáról.

A betegek tipikus kezelési módjai a következők:

  • A kognitív viselkedésterápia (CBT) egy olyan terápia, amelynek alapelve az, hogy egy személy gondolkodásmódja bizonyos helyzetekben hogyan befolyásolhatja érzelmi és fizikai érzéseit, ezáltal megváltoztatva viselkedését. A terápia kognitív vagy viselkedési szempontjaira helyezett hangsúly a beteg állapotától függően változhat.
  • Viselkedéskezelési stratégiák. Például haragkezelési tréning.
  • Ezenkívül a betegek antidepresszáns gyógyszereket is szedhetnek. Az antidepresszánsok nem gyógyítják meg az érzelmi problémákat, de segíthetnek enyhíteni a tüneteket, és élvezetesebbé tehetik a beteg életét. Nem minden antidepresszáns gyógyszer hatásos vagy alkalmas mindenki számára, mert a mellékhatások eltérőek lehetnek azoknál, akik szedik. Ezért fogyasztása előtt ne felejtse el orvoshoz fordulni.

Legutóbbi hozzászólások

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found