Az asztmás roham és a tüdőgyulladás tünetei első pillantásra hasonlónak tűnhetnek, így sokan összekeverhetik a kettőt. Sokan kíváncsiak arra is, hogy az asztma okozhat-e tüdőgyulladást, vagy a tüdőgyulladás okozhat-e asztmát? Vagy az asztma és a tüdőgyulladás összefügg? Ez a cikk választ ad az asztmával és tüdőgyulladással kapcsolatos zavaraira.
Az asztma okozhat tüdőgyulladást?
A tüdőgyulladás olyan fertőzés, amely az egyik vagy mindkét tüdőben a légzsákok (alveolusok) gyulladását okozza.
Tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél a tüdőben a légutak végén lévő apró légzsákok megduzzadnak és megtelnek folyadékkal. Ezért az emberek ezt az állapotot nedves tüdőnek is nevezik.
Eközben az asztma a légutak krónikus (krónikus) betegségének egy fajtája, amelyet a légutak (hörgők) gyulladása és szűkülete jellemez, ami légszomjat okoz.
Az asztmás betegek egyéb tünetei a mellkasi fájdalom, a köhögés és a zihálás. Az asztma minden korcsoportot érinthet, fiatalokat és időseket egyaránt.
Az asztma és a tüdőgyulladás kapcsolatáról még mindig vita folyik. De az FDA, az ügynökség megfelelője a BPOM-nak, arra figyelmeztet, hogy egyes asztma kezelésére használt gyógyszerek mellékhatásai lehetnek.
Egy vizsgálatban a tüdőgyulladás kétszer gyakrabban fordult elő asztmás betegeknél kombinált kezelés, nevezetesen szteroid gyógyszerek és hosszú hatású hörgőtágító/hosszú hatású béta2-agonista (LABA) inhalátorok alkalmazása után.
A vizsgálatot olyan asztmás betegekkel hasonlították össze, akik csak a LABA inhalátort egyedül használták. Ennek a tanulmánynak az eredményeit azonban még tovább kell vizsgálni.
A tanulmány eredményei nem feltétlenül követelik meg, hogy abbahagyja az asztma elleni gyógyszer szedését.
Fontos tudnia, hogy az új tüdőgyulladás kockázata jelentősen megnő a 65 éves és idősebb asztmás betegeknél.
A tüdőgyulladás kiválthatja az asztmát?
Alapvetően az asztmás emberek tüdőszövete gyengébb.
A tüdő asztma miatt romló állapota miatt a szervezet fogékonyabb a tüdőgyulladásra.
Ezenkívül az American Lung Association szerint az asztmában szenvedőknek nagyobb a kockázata és esélye a tüdőgyulladás kialakulására az influenza után.
Ezenkívül a 65 év feletti asztmások 5,9-szer nagyobb eséllyel alakultak ki tüdőgyulladásban.
Ennek az az oka, hogy az életkor előrehaladtával az immunrendszer gyengül, ami megnehezíti a szervezet számára a bakteriális és vírusos fertőzések elleni küzdelmet.
Ez az állapot érzékenyebbé teszi a szervezetet a súlyos szövődményekre is.
Számos tanulmány azt is megállapította, hogy a tüdőgyulladást okozó bakteriális fertőzésekMycoplasma pneumoniae) asztmás rohamot válthat ki.
Az egyik tanulmány, amely ezt a jelenséget tárgyalja, a folyóiratban található Allergia, asztma és immunológiai kutatás 2012-ben.
Ebben a vizsgálatban a fertőzés gyanúja M. pneumoniae Asztmás betegeknél könnyebben előfordulhat az immunrendszer csökkenése és a tüdő szerkezetének megváltozása miatt.
Az asztma kiújulása (exacerbációja) az asztma olyan tünete, amely az összes többi tünet közül a legakutabbnak minősül.
Ezen a szinten figyelni kell az asztmás tünetekre, és azonnal meg kell találni, hogyan kezeljük azokat.
Ennek az az oka, hogy a legrosszabb hatás nem csak az öntudat elvesztése vagy az ájulás, hanem az asztma szövődményei, amelyek életveszélyesek lehetnek.
Az asztma és a tüdőgyulladás kezelése azonos lehet?
Ha az asztmás rohamot baktériumok okozzák mycoplasma pneumoniae, antibiotikumot kell adni a kezelésnek?
Ez idáig nem javasolt antibiotikum felírása asztmás betegek számára. A baktériumok által okozott tüdőgyulladás kezelésére azonban továbbra is szükség van antibiotikumokra.
Egy 2006-ban végzett vizsgálatot az asztmás betegek antibiotikumokkal és placebóval (üres gyógyszer) való kezelésével hasonlították össze.
Az antibiotikumokat kapó asztmás betegeknél javultak az asztma tünetei, de a tüdőfunkció nem.
A mai napig nincs olyan tanulmány vagy kezelés, amely az antibiotikumok alkalmazását javasolná krónikus asztma és asztma súlyosbodása esetén.
