Az olvasás mellett az egyik legfontosabb kommunikációs készség az írás. Mi van akkor, ha valaki elveszíti ezt a képességét? Az alábbiakban teljes körű tájékoztatást adunk az orvosi értelemben agraphiának nevezett állapotról.
Mi az agraphia?
Az agraphia az agykárosodás következtében az írással való kommunikáció képességének elvesztése. Az írás sok külön készséget igényel. Először is, az agynak fel kell dolgoznia a nyelvet, ami azt jelenti, hogy képesnek kell lennie arra, hogy az agyában lévő gondolatokat vagy ötleteket szavakká alakítsa.
Másodszor, ki kell választania a megfelelő betűket a szavak lejegyzéséhez. Végül kézírással kell összerakni a szavakat. Mindezen különálló képességek egyetlen egységbe integrálhatók írás közben.
Első pillantásra az íráskészség elvesztése szinte az afáziához és az alexiához hasonlít. Ha azonban megérti a jelentést, az afázia maga a beszédképesség elvesztésére utal. Míg az alexia az a képesség elvesztése, hogy eltalálja az olvasott szavakat. Néha ezt az állapotot szóvakságnak is nevezik.
A három valóban összefügghet, de mégis különböző feltételekhez vezethet. Azok az emberek, akiknek ez az írásbeli elvesztése vagy károsodása tapasztalható, nehézségekbe ütközhet az olvasás vagy a megfelelő beszéd.
A hatás megnehezítheti a szenvedők számára a napi tevékenységek elvégzését vagy az oktatásban való megfelelő részvételt. Idővel és kezelés nélkül életminősége és mentális egészsége romolhat.
Mennyire gyakori ez az állapot?
Az agraphia gyakori állapot, különösen agysérülésben vagy agyi rendellenességben szenvedőknél. Az idősebbeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő ez a betegség, mint a fiatal felnőtteknél.
Az agraphia jelei és tünetei
Az interneten megjelent könyv szerint Országos Orvostudományi Könyvtár Az agraphia 2 kategóriába sorolható, amelyek bizonyos tüneteket mutatnak.
Központi grafika
Ez a típus az írási képesség elvesztésére utal, amely az agy nyelvi, vizuális vagy motoros központjait szabályozó agy diszfunkciójából ered.
A sérülés helyétől függően előfordulhat, hogy az ilyen állapotú emberek nem tudnak olyan szavakat írni, amelyeket korábban megértettek. Például helyesírási hibák vagy szintaktikai problémák (kifejezések, tagmondatok vagy mondatok).
Ezt a fajta agraphiát azután konkrétabb formákra osztják fel.
1. Mély grafikon
Ez a bal parietális lebeny agysérülése károsítja a szavak helyesírásának emlékezési képességét, nevezetesen az ortográfiai memória készségeit. Néha a szenvedőknek nehézségei vannak egy szó kiejtésével, nevezetesen a fonológiai képességekkel.
Megzavarhatják egy szó jelentését, például tengerész a tengerrel.
2. Lexikai grafika
Ez a rendellenesség magában foglalja a homofon szavak írásának vagy kiejtésének képességének elvesztését. A homofonok olyan szavak, amelyeknek azonos a kiejtése, de eltérő az írásmódjuk, például „rock” és „rok” vagy „bank” és „bang”.
3. Fonológiai grafika
Ez a fajta agraphia némi nehézséget okoz az embernek olyan konkrét szavak megírásában, mint például a hal vagy az asztal. Általában nehéznek találják olyan elvont fogalmakat tartalmazó szavakat írni, mint a becsület vagy a boldogság.
4. Gerstmann-szindróma
Az ilyen szindrómában szenvedők általában négy tipikus tünetet mutatnak, nevezetesen:
- az ujjak és lábujjak felismerésének nehézségei
- írási nehézség,
- zavartan határozza meg a jobb és bal irányt, és
- nehéz számokat összeadni vagy kivonni.
Gerstmann szindróma Általában az agy bal szögű gyrusának szélütés miatti károsodása miatt következik be. Előfordulhat azonban más betegségek, például lupus, alkoholizmus, szén-monoxid-mérgezés és túlzott ólomexpozíció miatt is.
Perifériás grafika
Ez az állapot az írási képesség elvesztésére utal, amely a szavak képzésében a betűk kiválasztására és összekapcsolására irányuló kognitív képességek megsértése miatt következik be.
1. Apraxic graphia
Ezt a fajta rendellenességet „tiszta” agráfiának is nevezik, mivel az íráskészség elvesztése akkor következik be, amikor az ember még tud olvasni és beszélni. Az ok agyi elváltozás vagy vérzés, különösen a homloklebenyben, a fali lebenyben, az agy halántéklebenyében vagy a talamuszban.
A kutatók úgy vélik apraxikus graphia azt okozza, hogy a személy elveszíti hozzáférését az agy azon területeihez, amelyek lehetővé teszik a mozgások megtervezését betűformák rajzolásához.
2. Visuospatial graphia
Ha valakinek ilyen típusú agraphiája van, előfordulhat, hogy a szenvedő nem tudja vízszintesen tartani a kézírását. Előfordulhat, hogy tévesen osztályozzák a szó egyes részeit, például azt írják, hogy „eszek”, hogy „mondd, hogy jó a dangma”, vagy az írás korlátozza az oldalt.
Egyes esetekben az ilyen állapotú emberek eltávolítják a betűket a szavakból, vagy vonásokat vonnak be bizonyos betűkre írás közben.
3. Reiteratív agraphia
Az ilyen írászavarban szenvedő emberek gyakran írnak többször is, például szavakat vagy betűket ismételnek egy szóból írás közben.
4. Dysexecutive graphia
Ez a fajta agraphia az afázia (nehéz beszéd) és az apraxiás agraphia jellemzőivel rendelkezik. Ez az állapot Parkinson-kórhoz vagy az agy elülső lebenyének károsodásához kapcsolódik.
5. Zenei agraphia
Egy 2000-ben közölt eset során egy agyműtéten átesett zongoratanár elvesztette szó- és zeneírási képességét. Szavak és mondatok írási képessége végül helyreállt, de dallam- és ritmusírási képessége nem.
Mikor kell orvoshoz menni?
Ha ilyen tüneteket tapasztal, vagy talál egy hozzátartozóját, azonnal forduljon orvoshoz. Mindenki mást tud mutatni. Vannak olyanok is, akiknél a fenti áttekintésben nem említett tünetek jelentkeznek.
Az agraphia okai
Az agraphia fő oka az agyat, különösen az írási folyamatban érintett területeket érintő sérülés vagy rendellenesség. Az íráskészség a domináns agyterületen (a domináns kezével ellentétes oldalon), a fali lebenyben, a homloklebenyben és a halántéklebenyben található.
Az agy nyelvi központjai között idegi kapcsolatok vannak, amelyek megkönnyítik a nyelvet. A nyelvi központok vagy a köztük lévő kapcsolatok károsodása az íráskészség elvesztéséhez vezethet.
Az alábbiakban bemutatjuk az agraphia leggyakoribb okait.
- stroke. Ha agya nyelvi területének vérellátása agyvérzés miatt megszakad, elveszítheti az íráskészségét. A kutatók azt találták, hogy a nyelvi zavarok gyakran fordulnak elő stroke következtében.
- Traumás agysérülés. Agyi trauma ütközés, ütés vagy fejrökés következtében, amely megzavarja az írási képességet szabályozó agyműködést.
- Elmebaj. Az íráskészség romlása a demencia korai jele. A demencia egy fajtája, nevezetesen az Alzheimer-kór, elveszítheti a világos írásbeli kommunikáció képességét. Az állapot romlásával a betegek olvasással és beszéddel is problémái lehetnek.
- Egyéb okok. Az írási képesség elvesztését okozhatja, ha az agy nyelvi területe abnormális szövetek vagy elváltozások, például agydaganatok, aneurizmák és hibás vénák miatt összezsugorodik.
Agresszív kockázati tényezők
Az íráskészség megzavarása bárkit megtámadhat. Azonban bizonyos tényezőkkel rendelkező embereknél nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának, például:
- idős,
- szívbetegsége, magas vérnyomása vagy cukorbetegsége van, és
- magas kockázatú területen dolgozni.
Agraphia diagnózisa és kezelése
A megadott információ nem helyettesíti az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Ennek az állapotnak a diagnosztizálásához orvosa egy sor orvosi vizsgálat elvégzését fogja kérni. A CT-vizsgálatok, az MRI-vizsgálatok és a PET-vizsgálatok segíthetnek az orvosoknak abban, hogy észrevegyék a nyelvi és íráskészséget szabályozó agyterületek károsodását.
Néha a változások finomak, és ezzel a teszttel nem észlelhetők. Orvosa olvasási, írási vagy beszédteszteket adhat Önnek, hogy megállapítsa, mely nyelvi folyamatok károsodhatnak.
Milyen módszerek vannak az agraphia kezelésére?
Ha az írási képesség elvesztése maradandó agysérülés miatt következik be, nincs olyan kezelés, amely teljesen helyreállítaná ezt a képességet. A betegeknek azonban továbbra is rehabilitáción kell részt venniük, beleértve a különböző nyelveken való képzést.
Egy tanulmány tovább Beszéd-, nyelv- és halláskutatási folyóirat azt találta, hogy az agráfiában szenvedő alexiában szenvedő emberek íráskészsége javult, amikor több alkalommal ismétlődő szövegolvasási kezelésen estek át. Utasítást kapnak arra, hogy ugyanazt a szöveget olvassák el újra és újra, amíg el nem tudják olvasni az egész szót, nem betűről betűre.
Az olvasási stratégiák hatékonyabbak, ha interaktív helyesírási gyakorlatokkal kombinálják, azaz megtanítják a pácienst a helyesírási eszközök használatára, ezáltal segítve a helyesírási hibák megtalálását és kijavítását.
A rehabilitációs terapeuták látási gyakorlatok, emlékező eszközök és anagrammák kombinációját is használhatják, hogy segítsék az embereket az újratanulásban. Általában az egyéb ajánlások közé tartozik a helyesírási és mondatírási gyakorlatok elvégzése, valamint a szóbeli olvasás.
