A rohamok általában szorosan összefüggenek az epilepsziával vagy epilepsziával. Létezik azonban a nem epilepsziás (nem epilepsziával összefüggő) rohamtípus, amelyet pszeudózisnak neveznek. Az álgörcsrohamok tüneteit mentális zavarok okozhatják.
Mi az álroham?
A rohamokat általában az agy elektromos működésének rendellenességei okozzák. Az agy elektromos tevékenységének megzavarása azt eredményezi, hogy a test izmai elveszítik a mozgásuk feletti kontrollt. A test izmai önkéntelenül és ellenőrizetlenül hajtanak végre ismétlődő mozdulatokat. Az epilepsziás rohamok akár eszméletvesztést is okozhatnak.
Az epilepsziával összefüggő görcsrohamokkal ellentétben a pszeudózus rohamok oka teljesen független az agy elektromos aktivitásának zavarától. Az álgörcs egy súlyos pszichés állapot okozta roham tünete.
Az álgörcsrohamok gyakrabban fordulnak elő mentális zavarokkal küzdő nőknél, mint férfiaknál.
Melyek a pszeudózisos roham tünetei?
A mentális zavarokkal küzdő embereknél jelentkező rohamok tünetei valójában nem sokban különböznek az epilepsziás betegekétől. A pszeudózisos roham tünetei a következők:
- Kontrollálatlan ismétlődő izommozgások.
- A fókusz elvesztése.
- Eszméletvesztés.
- Szédül.
- Hirtelen leesik.
- A testet merevnek érzi, az izmok pedig megfeszülnek, mert összehúzódik.
- Üres nézet.
- Nem volt tudatában annak, hogy mi történik körülötte.
Ezért fontos a mentális egészségi állapot megfelelő és teljes diagnózisa az álgörcs tüneteinek kezelésében.
Álroham kiváltó
Az álgörcs az azt okozó mentális zavar tüneteivel együtt jelentkezhet. Ha egy személynek hirtelen rohama van, de nem reagál az epilepszia elleni gyógyszeres kezelésre, akkor bizonyos mentális egészségi zavarai is lehetnek, amelyek pszeudorohamot válthatnak ki.
Különféle, súlyos intenzitású mentális egészségügyi problémák kiváltó okai lehetnek ennek a rendellenességnek. Az álgörcs gyakrabban fordul elő olyan személyeknél, akiknél:
- Személyiségzavarok.
- A fizikai és szexuális erőszak okozta trauma.
- A családi konfliktusok miatti stressz.
- Haragkontroll zavar.
- Affektív rendellenességek.
- Előfordult már pánikrohamokkal.
- Szorongásos zavarok.
- Obszesszív-kényszeres zavar (OCD)
- Disszociatív rendellenességek.
- A poszttraumás stressz zavar (PTSD)
- Pszichotikus rendellenességek, például skizofrénia
- A kábítószerrel való visszaélés története
- A fejsérülés története
- Történelem Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség (ADHD)
Az álgörcs általában másodlagos állapot, amely bizonyos mentális egészségi rendellenességek következtében alakul ki. Így a kiváltó állapot azonosítása a legfontosabb lépés a kezelés tervezésében és a tünetek kiújulásának ellenőrzésében.
Az álgörcs diagnózisa
Anélkül, hogy közvetlenül megvizsgálnák a rohamok előfordulásának jellemzőit, az orvosok nehezen tudják megkülönböztetni a nem epilepsziás és az epilepsziás rohamokat. Az álgörcsroham tünetei, amelyeket egy személy jelent, nagyon hasonlóak lesznek az epilepszia tüneteihez.
Sok esetben az orvosok belátják, hogy a rohamokat átélő egyén nem epilepsziás következménye, mivel az adott epilepszia elleni gyógyszereknek nem ugyanaz a hatása, mint az epilepsziában szenvedőknek.
Az agyi aktivitás vizsgálata az álroham diagnózisa is lehet, ha odafigyel a rendellenes agyi idegsejt-aktivitásra, és megkülönbözteti azt az epilepsziában szenvedőknél a rohamok alatti agyi aktivitástól.
A kórelőzmény és a mentális stressznek való kitettség, valamint több pszichológus, pszichiáter és neurológus véleménye is szükséges az álgörcsök és az azokat kiváltó állapotok azonosításához.
Az álroham kezelése
Az álgörcsöt különböző módszerekkel kezelik, az azt okozó állapottól függően. Általában azonban olyan módszereket alkalmaznak, amelyek a tünetekre és a stresszforrásoknak való kitettség kezelésére összpontosítanak. Néhány hatékony kezelés az álgörcsök kezelésére:
- Személyes és családi tanácsadás
- Kognitív viselkedésterápia
- Tanítsd meg a relaxációs technikákat
- Viselkedési terápia
- A traumás emlékek terápiája
- Antidepresszánsok szedése
- Mentális egészségi zavarok szerinti kezelés
Nincs egyetlen fajta terápia az álgörcs kezelésére, amely biztosan megfelelne a különböző mentális egészségi zavarokkal küzdő embereknek. Ezért a pszichiátereknek az egyes mentális egészségi rendellenességek stresszorainak formális értékelésére is szükségük van, mielőtt megfelelő kezelési módszert javasolnának.
Például, ha a stressz és a rohamok kiváltó okai traumából származnak, az ajánlott kontrollmódszer a tanácsadás vagy a relaxációs technikák, például a meditáció vagy a testmozgással való elfoglaltság.
Az álgörcsrohamok megjelenését nem lehet csak úgy kiküszöbölni, megelőzni. A mentális zavarok kiújulásának ellenőrzése azonban minimálisra csökkentheti a beteg rohamtüneteinek megjelenését.
