Az Epstein Barr vírus, amelyről ismert, hogy mononukleózist okoz, egyeseknél hét másik súlyos betegség kialakulásának kockázatát növeli. Hogy történt? Az alábbiakban a kutatási eredményeken alapuló áttekintés.
Tények az Epstein Barr vírusról
Az Epstein-Barr vírus (rövidítve EBV) egy nagyon gyakori vírus, amely megtámadja az embereket, és nyállal terjed. Ez a vírus leginkább a fertőző mononukleózis okozójaként ismert. A betegséggel való fertőzést a láz, a torokfájás és a nyaki nyirokcsomók gyulladásos tünetei jelzik. A Healthline idézete szerint világszerte a felnőttek 90-95 százaléka fertőződik meg ezzel a vírussal élete során.
Ez a vírus gyakran akkor támad, amikor valaki gyermek. Általában az ezzel a vírussal fertőzött gyermekek csak enyhe betegségeket, például megfázást tapasztalnak. A fertőzött serdülők vagy felnőttek azonban általában súlyosabb tüneteket tapasztalnak, mint például láz, torokfájás, megduzzadt nyirokcsomók és gyengeség.
A tünetek általában hetekig-hónapokig tartanak, és nem okoznak súlyos szövődményeket. A fertőzést követően a vírus egy életen át a szervezetben marad, még akkor is, ha csak egyszer betegszik meg.
Hogyan okozhat súlyos betegségeket az Epstein Barr vírus?
Felnőttként előfordulhat, hogy az Epstein Barr vírus okozta fertőző mononukleózisnak volt kitéve, de ne essen pánikba. Az, hogy felnőttkorban EBV-vel fertőzött, nem feltétlenül jelenti azt, hogy olyan autoimmun betegségekben szenved, mint a lupus és mások. Számos egyéb tényező is szerepet játszik, köztük több tucat génváltozat, amelyek növelik az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.
A Cincinnati Children's Hospital Medical Center tudósai által végzett kutatások alapján ez a vírus amellett, hogy fertőző mononukleózist okoz, hét másik betegséget is okozhat, nevezetesen:
- Szisztémás lupus erythematosus
- Sclerosis multiplex
- Rheumatoid arthritis (reuma)
- Fiatalkori idiopátiás ízületi gyulladás
- Gyulladásos bélbetegség (IBD)
- Coeliakia
- 1-es típusú cukorbetegség
A Nature Genetics folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy az Epstein-Barr vírus által termelt, EBNA2 nevű fehérje az emberi genom (génkészlet) több helyéhez kötődik, amelyek ezzel a hét betegséggel kapcsolatosak.
Normális esetben, ha vírusos vagy bakteriális fertőzés támad, a szervezet úgy reagál, hogy utasítja az immunrendszer B-limfocita sejtjeit antitestek kiválasztására. Ezeket az antitesteket a szervezet a szervezetbe kerülő különféle idegen anyagok, köztük a baktériumok és vírusok elleni küzdelemre fogja használni.
Amikor azonban EBV-fertőzés történik, valami furcsa történik. Az Esptein-Barr vírus megtámadja a B-limfocita saját sejtjeit, átprogramozza azt, és szokatlan módon átveszi az irányítást a B-sejtek működése felett. Hogy-hogy?
A Cincinnati Gyermekkórház Orvosi Központjának szakértői csoportja új tényeket tárt fel arról, hogyan csinálja ezt az EBV. Kiderült, hogy van egy folyamat, amely kis fehérjéket, úgynevezett transzkripciós faktorokat foglal magában.
Az emberi sejtek transzkripciós faktoroknak nevezett fehérjéket tartalmaznak, amelyek bizonyos gének be- és kikapcsolásáért felelősek. Az EBV ezeket a fehérjéket használja a gének megfelelő időben történő be- és kikapcsolására, segítve őket a megfelelő funkcióik ellátásában, és reagálni a környezetükre.
Ezek a fehérjék folyamatosan mozognak a DNS-szál mentén, és bizonyos géneket kapcsolnak be és ki, hogy a sejt a várt módon működjön. Tehát amikor egy vírus megfertőz egy sejtet, saját fehérjét vagy transzkripciós faktort termel. Ennek eredményeként a sejtek normál működése is megváltozik, ami különböző autoimmun betegségek kialakulásához vezethet.
Az egyik kutató dr. John Marley, Ph.D., a Cincinnati Children's Hospital Medical Center autoimmun genomikájának és etiológiájának vezetője azt találta, hogy hét autoimmun betegségnek közös abnormális transzkripciós faktorai vannak. Így ezeknek az abnormális fehérjéknek a genetikai kód meghatározott részeihez való kötődése növeli a fent említett hét súlyos autoimmun betegség kialakulásának kockázatát.
Azonban további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy miért csak néhány EBV-fertőzöttnél alakul ki autoimmun betegség. Valószínűleg azért, mert a környezeti tényezők, a helytelen táplálkozás, a környezetszennyezés és az egyéb káros anyagoknak való kitettség szintén kölcsönhatásba léphet az emberi génekkel, és bizonyos betegségeket okozhat.
Küzdj együtt a COVID-19 ellen!
Kövesse a körülöttünk lévő COVID-19 harcosok legfrissebb információit és történeteit. Csatlakozz most a közösséghez!
