Az agy és a különböző idegsejtek által összehangolt gesztusfolyamatoknak köszönhetően sétálhat, markolhat, gépelhet, rúghat és inthet. Ez a folyamat nagyon összetett, sőt már csecsemőkortól kezdve egészen gyermekkorig fejlődik. Az agy idegeivel kapcsolatos problémák a testmozgások koordinációs folyamatának megzavarását okozhatják, ami felnőttkorban is fennmaradhat. Ezt az állapotot dyspraxiának nevezik.
Mi az a diszpraxia?
A diszpraxia a finom és durva motoros koordináció fejlődésének egyik formája gyermekeknél.
Ezt az állapotot az idegek olyan rendellenességei okozzák, amelyek megnehezítik az agy számára a mozgásparancs jelek feldolgozását. Egyszerűen fogalmazva, a diszpraxia megnehezíti a gyermekek gondolkodását, tervezését, végrehajtását és megszervezését, így nem képesek általános fizikai tevékenységeket végezni, például sétálni, ugrálni vagy íróeszközt tartani, valamint más korú gyermekei számára. A diszpraxia a gyermek kínos testtartását és mozgását is okozza.
A diszpraxia a testmozgások koordinációjának károsodása mellett az artikulációt és a beszédet, az észlelést és a gondolkodást is befolyásolhatja. Ennek ellenére a diszpraxia különbözik más motoros rendellenességektől, például az agyi bénulástól, amely az agy kognitív funkcióinak és intelligenciaszintjének csökkenését okozhatja.
A diszpraxia élethosszig tartó állapot. Ennek ellenére sokféle terápia létezik, amely segíthet a gyerekeknek alkalmazkodni a napi tevékenységekhez.
Mi okozza a diszpraxiát?
A diszpraxia a testmozgások koordinációs zavara, amelyet az agyból a végtagok izmaiba továbbító idegek zavarai okoznak. Sok egészségügyi szakértő úgy véli, hogy ezt az állapotot genetikai tényezők okozzák.
A jelentések szerint a diszpraxia kockázata megnő, ha az anya alkoholt fogyasztott a terhesség alatt, vagy a baba koraszülött, alacsony születési súllyal született. Az ezt kiváltó mechanizmus azonban nem ismert biztosan.
Sokféle diszpraxia létezik
A károsodott fizikai mozgás típusa alapján a diszpraxia több kategóriába sorolható, nevezetesen:
- Dispraxia ideomotor: nehézségekbe ütközik az egylépéses mozdulatok, például a fésülés és a hullámzás.
- Dispraxia ötletgazdag: nehézségek a szekvenciális mozdulatok végrehajtásában, például fogmosáskor vagy lefekvéskor.
- Dispraxia oromotor: nehézségekbe ütközik az izmok mozgatása a beszédhez és a mondatok kiejtéséhez, így az elhangzottakat nem lehet tisztán hallani, és nehezen érthető.
- Elvetemült szerkezeti: nehézségekbe ütközik a térbeli vagy térbeli formák megértése, így a gyerekeknek nehézséget okoz a geometriai képek megértése és elkészítése, valamint a blokkok elrendezése.
A gyermek dyspraxiájára utaló jelek
A diszpraxia gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál. A megjelenő tünetek változatossága és súlyossága gyermekenként eltérő lehet. A legkorábbi tünetek csecsemőkoruk óta jelentkezhetnek, például egy csecsemőnél, aki későn fordul hasra vagy jár.
Íme néhány jele a szétszóródásnak három éves kortól iskolás korig.
- Dyspraxia három éves korban:
- Nehezen használ evőeszközöket, és szívesebben használja a kezét.
- Nem tud triciklivel közlekedni vagy labdával játszani.
- Későn tudtam használni a WC-t.
- Nem szereti a rejtvényeket és az egyéb összerakó játékokat.
- Későn beszél három éves koráig.
- Diszpraxia az óvodástól az általános iskolás korig:
- Gyakran ütközik emberekbe vagy tárgyakba.
- Nehéz ugrani.
- Késés a domináns kéz használatában.
- Irodaszerek használatának nehézségei.
- A gombok zárási és nyitási nehézségei.
- A szavak kiejtésének nehézségei.
- Más gyerekekkel való interakció nehézségei.
- Diszpraxia középiskolás korban (ifjúsági és középiskolás):
- Kerülje a sportleckéket.
- Gyakorlási nehézség.
- A kéz-szem koordinációt igénylő parancsok követésének nehézségei.
- Problémák követik az utasításokat és emlékeznek rájuk.
- Hosszú ideig képtelen állni.
- Könnyű elfelejteni és gyakran elveszíteni dolgokat.
- Nehéz megérteni mások nem verbális nyelvét.
Milyen következményekkel jár?
A testmozgások koordinációjának zavara a következőket is okozhatja:
- Kommunikációs zavarok – a beszéd nehézségétől a gondolatok kifejezéséig. Nehezen állítják be a hangerőt is.
- Viselkedési és érzelmi zavarok – ezek egyike az éretlen viselkedés és a másokkal való barátkozás nehézségei. Hajlamosak arra is, hogy szorongjanak a másokkal való szocializáció miatt, különösen az idős korban.
- Tanulmányi fogyatékosság – ez általában a gyors írási képességgel, jegyzeteléshez és a vizsgakérdések kézírással történő megoldásához kapcsolódik.
Diagnózis és kezelés
Ennek a mozgáskoordinációs zavarnak a tünetei a gyermek 3 éves korától figyelhetők meg, de az esetek többségében öt év feletti korban kapnak hivatalos diagnózist.
Az orvos más neurológiai állapotokat is ellenőrizhet, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyermek koordinációs zavarát valóban diszpraxia okozza.
Ha egy gyermekről ismert, hogy dyspraxia van, akkor több dolog is segíthet neki a mozgásban. Többek között:
- Foglalkozásterápia a tevékenységek végzésének képességének fejlesztése, például az eszközök használata és az írás
- Beszélgetés terápia hogy a gyerekek tisztábban kommunikáljanak.
- Perceptuális motorterápia a nyelvi, vizuális, mozgási és hallási és megértési készségek fejlesztésére.
Az orvosokkal folytatott terápia mellett Néhány módszer, amelyet otthon megtehet, hogy segítsen egy diszpraxiában szenvedő gyermeknek:
- Ösztönözze az aktív gyerekeket a mozgásra, játszással vagy könnyű sportokkal, például úszással
- Játsszon rejtvényeket, hogy segítse a gyerekek vizuális és térérzékelési készségeit
- Ösztönözze a gyerekeket, hogy aktívan írjanak és rajzoljanak íróeszközökkel, például tollal, jelölővel és színes ceruzával
- Játssz labdákat a szem-kéz koordináció elősegítésére.
Szülővé válás után szédül?
Csatlakozzon a szülői közösséghez, és találjon más szülők történeteit. Nem vagy egyedül!
